Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1985-1986/2

1986. június 24. - 1. Vita a Műv. Min. javaslata a felsőoktatási intézmények oktatóinak követelményrendszeréről - 2. Az egyetem vállalatgazdasági és munkaügyi főiskolai szakának tantervi irányelvei - 3. Egyebek

- 9 Társadalomszerkezeti és intézményi sajátosságok az európai népi demokratikus országok tőkés fejlődésében. A munkásság osztállyá szerveződésének strukturális, ideológiai és politikai összefüggései a XIX. század utolsó harmadában és a XX. század elején. A szakszervezeti mozgalom kialakulása, fejlődése és szerepe a munkásosztály önálló politikai erővé válásában /irányzatok és viták, a szakszervezeti érdekképviselet autonómiájának korabeli kérdései/. A marxista párteszme és a gyakorlati pártmozg&lom fejlődése /a szociáldemokrata munkáspárt modellje, a századforduló stratégiai-szervezeti vitái, az uj tipusu forradalmi párt eszméje./. A hatalomért vivőtt harc elméleti-stratégiai kérdései a modern munká.

;-mozgalom 1917 előtti szakaszában. /Folytonosságok és eltérések LIarz és Engels, illetve Lenin forradalomelméleti felfogásában: permanens forradalom, szövetségi politika, reform és forradalom viszonya, forradalmi roham és forradalmi pozicióhábcru, a inunkáshatalom teoretikus előképe/ Politikai erők és alternativák az 1,.17. évi oroszországi forradalmi folyamatban. Az októberi hatalomátvétel és a szovjet rendszer intézményi berendezkedésének kezdetei. A nemzetközi munkásmozgalom kettészakadása az Októberi Porradalom után. A szociáldemokrácia és a kommunista mozgalom viszonyának alakulása. A fasizmus térhódítása és a Kommunista Internacionálé VII. kongreszszusa. Az antifasiszta népfront koncepciójának elméleti-stratégiai jelentősége a II. világháborút követő évek politikai erőeltolódásaiban. Az európai népi demokratikus forradalmak és az ázsiai uj tipusu nemzeti-demokratikus rendszerváltozások tartalmaj győzelmük következményei.