Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1985-1986/2
1986. június 24. - 1. Vita a Műv. Min. javaslata a felsőoktatási intézmények oktatóinak követelményrendszeréről - 2. Az egyetem vállalatgazdasági és munkaügyi főiskolai szakának tantervi irányelvei - 3. Egyebek
r. teiuv' lehetővé az indokolt káderképzést, az utánpótlás "biztosítását "oclsc forrásokból. Ila csak a kiesőket pótoljuk, óhatatlanul cikliloisság alakul lő. a színvonalban; nég kedvez" bérviszonyok nellett ser. "biztos, hogy az adott időpontban rnegolihaté a ld.es", kilop' stb. r.íinlraer' pótlása. 'jelezhető az a módszer is, ha gicbális szintű adatolhat vizsgálunk. Az egy olrtatíra jutó hallgatói lót szír csal; az egyik jellemzője az oktatásnak. Ha csal: azt vcsszül: figyelembe, ho~- igen nagy a tanszékek közötti szóródás e tekintetben, ós a különböző olrtc.ti.si íorrúk is iú.c/"5er*si forrút igényelnek. Eszel már jelestül: is a további elemzés szükségességet. Esetleg arra is figyelni kellene, hogy beiratkozott hallgat ói létszámot vagy végzettek szárút száraitjuk ide: ugyanis c tekintetben is eltérő az egyes országok statisztikai gyakorlata. B: ar.i a lényeg: minden bizonnyal as intenziv olrtatás, a hatékonyabb oktatás követelménye ne.icsak színvonalasabb oktaté rnunlút, hanem - bármennyire is paradoxonnak látszik - több olrtatét követel annál, mint ard a tönegolrtatásban kialakult. Fclitíkaila; : az alábbiak miatt tartják a véleményezők elfogadhatatlannak a "Javaslat..."-ot. 1./ A vitára bocsátás időpontja A ko irányzatunk a súlyos gondok megoldása és mérséklése helyett az utolsó pillanatban csal: arra tudja cs akarja elszánni magát, hogy kezdeményezze agy uj követelményrendszer kidolgozását ós bevezetését. Ennél cér az is jobb lett volna, ha ezzel a javaslattal nem irritálja tovább a hangulatot. 2./ A vitára bocsátás nődja Ilintha eg' eltökélt államigazgatási aktus lebonyolításának kívánnának demokratikus jelleget kölcsönözni. Ennek egyik legfontosabb jellemzője a véleményezésre rendelkezésre álló idő rövidsége. Ennyi idő alatt nem lehet a véleményeket köraltekintően összegyűjteni, nemhogy beépiteni a tervezett rendeletbe. Éppen ezért sokan azt a következtetést fogalmazták meg, hogy ez a vita tulajdonképpen már eldöntött, a vita "csak" szentesíteni hivatott a minisztérium, álláspontot. I^yébként pedig a véleményezőknek joga kellene, hogy legyen a társintézmények hozzáállásának megismerése, továbbá a vélemények neghallgattatásának tülcrösődése a rendeletben, illetve an-