Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1985. február 18. - 1. Jelentés a szerződéses munkákról - 2. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 3. Tájékoztató a VII. ötéves kutatási terv előkészítéséről - 4. Tájékoztató az új doktori szabályzat bevezetéséről - 5. Egyebek

IÁI: -2moltatni, hogy ott ki mennyit dolgozik. Az oktatók esetében azt kérjük a szövetkezettől, hogy azon személyekről adjon listát, akiknek ottani jövedelme meghaladja az évi egyetemi fizetését. A hallgatók munkájának ellenőrzését a dékánoknak kell megoldani. A kisszövetkezet jelentésében van egy bekezdés, amely az Egyetemmel való együttműködés problémáira utal. A vállalkozási bizottság ezt megvizsgálta és megegyezett a kisszövetkezettel. Szép Jenő: Mire fordit ja az Egyetem a kisszövetkezettől befolyó összeget? Forgács Csaba: Az elkészült munkák hasznosításáról továbbra is kevés információval rendelkezünk, irja az előterjesztés, ugyanakkor az első oldalon az olvasható, hogy közvetlenül gyakorlati jellegű kutatásokról van szó. B a r i c z Rezső: A 2. oldalon szerepel a kk. és a kisszövetkezeti munka kereseti lehetőségének összehasonlítása. Valójában ennél lényegesen rosszabb az arány. Megjegyzi, hogy az anyagmentes árbevétel 2o fo-áX utalja át a kisszövetkezet az Egyetemnek. Bora Gyula: Baricz elvtárs megjegyzésére: maga is ugy látja, hogy az arány rossz. Forgács elvtársnak: nincs ellentmondás, ami az 1. oldalon szerepel, elvi megállapítás, a másik pedig gyakorlati; nagyon nehéz megállapítani, hogy milyen gyakorlati felhasználásra kerülnek a kk-munkák. K o m 1 ó s i Jenő: 1985. januárjában minisztériumi szabályozás született, amely azt tartalmazza, hogy a téritések lo fo-a R-alapra, 9o °/o-ra fejlesztésre használható. A vállalkozási bizottság ugy érteimezte,hogy csak a pénzügyi és számviteli előirások érvényesek a leiratból, mert korabban a Minisztérium külön előirta a kisszövetkezet működési feltételeit és a térités mértékét. Ugyancsak előirta a Minisztérium, hogy egy év múlva felül kell vizsgálni a megállapodást. A kisszövetkezet indulásakor 1-1,5 millió befizetésére számított az Egyetem. Az eltelt másfél év alatt közel háromszorosára nőtt ez az összeg, ezért a kisszövetkezet felvetette, hogy elhelyezéséhez még igényel helyiségeket. Hosszas alkudozások után a vállalkozási bizottság olyan javaslatot tett, hogy a kisszövetkezetnek tobb helyiséget, mint a korábbi megállapodásban szerepel, nem ad, de a szakcsoportok működéséhez szükséges helyiséget bérelhetnek, és a bérleti dijat levonhatja a befizetendő 2o ^-ból. Felmerült, hogy a személyi számitógépeket hogyan használhatja a szövetkezet. A vállalkozási bizottság ugy foglalt állást, hogy 1-2 napos használat az egyetemi szolgáltatásba belefér, ennél huzamosabb használat kalkulált áron téritendő.