Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. november 26. - 1. Az oktatási törvény tervezetének vitája

M -8hogy a felduzzadt egyetemi bürokráciát hogyan lehet leépiteni. Az egyetemi autonómia fokozásán belül a tanszéki autonómia fokozását látja szükségesnek, pl. hogy. ne kelljen minden félévben többféle jelentést irni. Nincs szó a kiemelkedő tudományos munka nagyobb megbecsüléséről. Nem helyesli, hogy a rektor, dékán, tanszékvezető teljesen azonos kategórikaként kezelt, mindegyik 5-5 évre nevezhető ki. Javasolja, hogy maradjon továbbra is a 3 év. A tanszékvezető esetében lehessen többször is meghosszabbítani a megbizatást. Szimpatikusnak tűnik, hogy a Művelődési Minisztérium hatásköre nő azokkal az egyet emekkel kapcsolatban, amelyek nem az ő irányitása alatt állnak, igy pl. a kinevezések szempontjai egységesebbek lesznek. Többször javasolta, hogy az Akadémia tagjai autómatikusan kerüljenek be valamelyik tanácsba az egyetemeken. Ugyancsak javasolta, hogy cimzetes professzori cimet csak tudományos tevékenységgel rendelkezőknek lehessen adni. Csak feltételes módban mondjuk, hogy az egyetemi oktatás egyetemeken és akadémiai intézetekben valósul meg. Egyetért azzal, hogy a második oklevél megszerzéséért a jelölt fizessen, ez lehetővé teszi az oktatók jobb megfizetését is. A professzorok minisztertanácsi kinevezése inkább a megbecsülés jele, nem tartalmi megoldás. Avar György: Miután az ülést több szervezet hivta össze, javasolja, hogy az Egyetem készitsen összesítést, ehhez mellékelje azokat a szövegjavaslatokat, amelyeket a törvényalkotó hasznosítani tud. Az elvi kérdéseket kell összefoglalnunk. Egyik kérdés, hogy most kell-e a törvény. Elhangzott, hogy reformhelyettesitő lépésről van szó. A másik kérdés a centralizáció: bizonyos értelemben helyeselhető, de csak olyan lépések esetében, amelyek megakadályozzák a szinvonalcsökkenési tendenciákat egyes intézményekben. Többek szerint nem szabad kanonizálni a direkt irányitás elméleteit és gyakorlatát. A törvény szellemét ellentétesnek tartják a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokkal. Ez több oldalról hangzott el. Ide illik az önállóság kérdése is. Többen felvetették, hogy mi lesz a véleményünk sorsa. Etekintetben nem tul optimista. A fél ország megtárgyalta a tervezetet. Javasolja, az anyagban foglaljunk állást abban, hogyha ujabb tervezet készül, azt kapjuk meg véleményezésre, akkor is, ha emiatt később terjesztik az Országgyűlés elé. Nem garancia a problémák megoldására, ha a hatásköröket elveszik és a megmaradók csak látszat-hatáskörök.