Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985
1984. november 26. - 1. Az oktatási törvény tervezetének vitája
Je g y z ő könyv az Egyetemi Tanács, a Pártbizottság, a KISZ Bizottság és a Szakszervezeti Bizalmi Testület 1984. november 26-án tartott együttes üléséről S e 1 m e c i Lajos elnök az ülés megnyitása után üdvözli a \ megjelenteket, külön is a Művelődési Minisztérium képviselőjét, Major Erzsébetet. Méltatja az Egyetem elhunyt rektorának, Csizmadia Ernőnek munkásságát, majd az együttes ülés néma felállással adóz Csizmadia Ernő emlékének. Napirend: Az oktatási törvény tervezetének vitája Avar György: Nem volt feladata a kérdőjelek, hiányjelek megfogalmazása, ehhez az is kelett volna, hogy világos legyen a. törvényalkotás koncepciója, amit a maga részéről nem érzékelt, írásban megkapta a karok, ill. egyes szervezeti egységek véleményét. A mai ülés után közös egyetemi véleményt kell összehozni a Minisztérium számára, ezért el kellene dönteni, hogy a tervezeten vitatkozzunk-e vagy egy lehetséges koncepcióról, amelynek alapján eldönthető, hogy mit tartalmazzon a törvény és mit utaljon egyéb jogszabályokba. A többség véleménye szerint a tervezet minden eddiginél átfogóbban tárgyalja az oktatási rendszert, ez előremutató. Pozitívuma, hogy összhangban van a közoktatás fejlesztési programjaival, ugyanakkor ez az egyik problematikus oldala is, mert az adott helyzetet konzerválja. Többen felvetették, hogy a tervezetnek számos olyan kitétele van, amelyek távol állnak a mai realitásoktól. Nem tűnik ki, hogy az oktatás és felsőoktatás irányítása hogyan válik világosabbá. A szerkezettel kapcsolatban nagyon sok megjegyzés érkezett, nem követ megfelelő logikát, l6o szakaszból áll, a végrehajtási utasitás-tervezet csak húszegynéhányból, tehát torznak tekinthető a szerkezet. Sokan kifogásolták azt a centralizációs tendenciát, amit a tervezet tükröz, minden lényeges, de sok lényegtelen kérdés is a Minisztérium hatáskörébe kerül. Olyan jogokat, amelyeket a Minisztertanács vagy az Elnöki Tanács hatáskörébe utal, a művelődési miniszter előzetes egyetértéséhez köt. A demokratizálást hangsúlyozta ez év tavaszán a művelődési miniszter, ennek ellene mond az erőteljes centralizálás. Formális az a kitétel, hogy a pedagógus megválaszthatja a tananyagot. A szakmai önállóság illúzió, és a "szemfényvesztés" kijelentés is elhangzott. A szakirányok, tanterv stb. meghatározása tekintetében nem indokolt a marxizmusleninizmus tárgyainak központi meghatározása, ez ma már nem időszerű és csak formális lehet. Többen kritizálták a felvételi keretszámokat, illetve hogy ezeket központilag kivánják meghatározni. Elképzelhetőnek tartanak tól-ig terjedő keretmeghatározást. Ujragondolandónak látszik a
