Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. december 17. - 1. A felszabadulás 40. évfordulójára rendezendő tudományos ülésszak - 2. Beszámoló a kollégiumok tevékenységéről - 3. Az 1985. évi költségvetés - 4. Egyebek

M.­3SSZÁH0LÓ a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kollégiumainak tevékenységéről Bevezető Több mint 4 év után ismét napirendre tűzte Egyetemi Tanácsunk a kollégiumok­ban folyó tevékenységek értékelését. Ez időszak alatt iger. lényeges változá­sok következtek be a kollégiumi élet szinte minden területén, beleértve nem­csak az egyetemi kollégiumi helyzetet, hanem a területi és országos szintű kollégiumi mozgalom változásait is. Ezekre a változásokra az egyes fejezetek­ben különös súlyt helyezünk. A beszámoló tartalmát és körét jelentősen befo­lyásolta az országos szintű kollégiumi mozgalom újbóli élénkülése. Az elmúlt két évben fontos munkálatok voltak e téren, melyekből több intézmény kollégiu­maival ellentétben elég aktivan kivettük részünket. 1982-ben az LILI és a KISZ K3 újjászervezték a területi kollégiumi munkaközösségeket és az Országos Felső­oktatási Kollégiumi Bizottságot, majd 1983-ban országos kollégiumi tábort szer­veztek. Országos tanácskozásokra került sor a szakkollégiumokról, a férőhely­gazdálkodásról, a téritési dijak differenciálásáról és a kollégiumok gazdál­kodásáról. 1984- november 9-12. között rendezték meg a VII. Országos Kollégiumi Konferenciát, amelyen aktivan képviseltük egyetemünk kollégiumait. A konferencia központi feladata az 1970-ben kiadott 141/197o-es miniszteri utasitás megunitá­sára vonatkozó javaslat kidolgozása és vitája volt, amely utasitás a felsőokta­tási kollégiumok életével, tevékenységének jogi kereteit az eltelt időben meg­határozta. A konferencia megállapította: "Az utasitás a kollégiumok nevelő szerepét hang­súlyozva rögzítette a kollégiumi önkormányzatok feladat- és jogkörét, meghatá­rozta a szakkollégiumok feladatait, kialakította a minősítési rendszert. Fő pozitívuma az volt, hogy illeszteni tudta a kollégiumi hagyományokat a 70-es évek lehetőségeihez, hatására sok eredményes tevékenységi forma alakult ki." Az MKKE kollégiumainak jelenleg is érvényben lévő Szervezeti és Működési Sza­bályzata is ezen utasitás alapján készült 1972-ben. Az uj jogszabálytervezet kimondja, hogy a felsőoktatási intézmények kollégiu­mai és diákotthonai 1936. január 1-től kezdődően az utasításban meghatározott szempontokkal összhangban álló, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő szer­vezeti és működési szabályzat alapján működjenek. Továbbá: "A felsőoktatási intézmények vezetői gondoskodjanak arról, hogy az intézményhez tartozó kollé­giumok önkormányzati szervei készítsék el az uj szervezeti és működési sza­bályzatukat és azt 1985. december 31-ig jóváhagyásra terjesszék az intézményi tanács elé." Ebből adódóan beszámolónk nem tartalmazza az uj szervezeti szabályzati javas­latot és az attól is függő házirendek tervezetét. E feladatot 1985-oen kell megoldanunk, az uj miniszteri utasitás alapján. A konferencia megállapította azt is, hogy "a 70-es évek második felétől a kollégiumok munkájára negatív hatással voltak az ifjúsági szövexség belső gondjai, a felsőoktatás meglévő problémái, valamint az ismert gazdasági körülmények. Egyes kollégiumok /diákotthonok/ egyre jobban elmaradtak a

Next

/
Thumbnails
Contents