Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. december 17. - 1. A felszabadulás 40. évfordulójára rendezendő tudományos ülésszak - 2. Beszámoló a kollégiumok tevékenységéről - 3. Az 1985. évi költségvetés - 4. Egyebek

M. - 13 feladatokhoz kötött jutalommal. Tehát kölcsön adható, átvihető legyen ez az összeg is. A takarékosság részben rajtunk múlik, ezt az oktatóknak is figyelembe kell venni, de az ésszerűség nagyon fontos. A másológépek használata a papir-, festékeláttás hiányosságai miatt nagyon nehézkes, a drága gépek ezért kihasználatlanok, ugyanakkor az oktatómunkában is fennakadást okoz. Ez pazarlás. Vadász István ismerteti Halmai Gábor irásos hozzászólását a napirendhez. K o m 1 ó s i Jenő: Az anyag összeállításához Dobrovits elvtárs nagy segitséget nyújtott, amit ezúton is köszön. Sajnálja, hogy a decentralizált bérgazdálkodással kapcsolatos előterjesztés a költségvetéssel együtt nem került az Egyetemi Tanács elé. Javarsolja, hogy a Költségvetési Bizottság szakmailag képviselje a szervezeti egységek érdekeit, az 1985. évi bevezetés érdekében. Szűkebb bizottság munkája is elegendő lehet, mert az elképzelések szerint a dékán tovább bonthatja a tanszékekig a rendelkezésre álló összeget. Szuhay Miklós: Arra kér felhatalmazást, hogy mivel a decentralizált bérgazdálkodás kisérleti jellegű, és mivel nincs fogalmunk arról, mennyi bérmegtakarítás képződik egy-egy szervezeti egységnél, a jelenlegi javaslat alapján történjék a bevezetése, majd hozzuk az Egyetemi Tanács elé és utána döntsünk a végleges bevezetésről. Amit Mátyás elvtárs mondott, elméletileg nagyon szép, de ez esetben uj alapra kellene helyezni, mindenkivel uj szerződést kötni, megvizsgálni, hogy egy-egy tanszéken mennyi a feladat. Sok esetben azonban tudománypolitikai és egyéb érdekek is vannak, amelyeket nem lehet figyelmen kivül- hagyni. Szabó elvtárs egyrészt decentralizálást, másrészt teljes centralizációt javasol. Nagy tanszékeken lehet centralizálni, bizonyos létszámon alul nincs semmi értelme, például a bérfejlesztést saját erőből nem tudják megoldani. B a r i c z Rezső: A bérgazdálkodásra vonatkozó előterjesztést nem ismeri, de a lényeget nem látja. Nem derült ki, hogyan történik a 3,7 7° kitermelése. Abból indulunk ki, hogy valamely tanszéken létrejön tartós bérmegtakarítás, amiből levesznek központi célokra. Abban kell megállapodni, hogy a kar és az Egyetem részére levett összegből menynyit tudunk be a 3,7 leépitésébe. Az ideiglenes bérmegtakarításban a tanszék "vétlen" - pl. katonának megy valaki a bér nagy részét központosítani lehet, és már nem lineárisan terheli a tanszékeket. Tehát a lineáris elosztással nem ért egyet, ezt nem is lehet megoldani. Ehhez nem kell egyéves kisérlet, az 1984-es adatok alapján ki lehet mutatni, s ennek alapján dönteni lehet. A tanszékvezetőkkel ezt meg kell beszélni, enélkül nem megy.