Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1985. február 18. - 1. Jelentés a szerződéses munkákról - 2. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 3. Tájékoztató a VII. ötéves kutatási terv előkészítéséről - 4. Tájékoztató az új doktori szabályzat bevezetéséről - 5. Egyebek

Aii: -5pontjából, szemben más külső munkavállalási formákkal. Van néhány ember, aki az oktatómunkában és a pénzkeresésben is a kelleténél jobban hajszolja magát. Megkérdezett néhány oktatót, mennyi fizetés kellene ahhoz, hogy abbahagyja a melléktevékenységet. 16-lS.ooo Ft-os összegek merültek fel. A Technológia Tanszék most alakitott szakcsoportot a kisszövetkezeten belül, mert a kk-szabályozók olyan mértékben diszpreferálják a kk-munkát, hogy azt folytatni egyáltalán nem érdemes. F e r e n c z Gábor: A hallgatók munkavállalási lehetősége ma már nincs korlátozva. Meg kell teremceni azt a lehetőséget, hogy leginkább a szakmához kötődő módon lehessen őket foglalkoztatni. A szövetkezeti szakcsoport rendszeresen ilyen jellegű munkát tud adni a hallgatóknak. A másik kérdés, hogyan hat ez a tanulmányi munkára. Ha a hallgat óknak szükségük van keresetre, megkeresik a lehetőséget, ha nem az Egyetemen belül, akkor másutt. Nem hiszi, hogy direkc összefüggés van a tanulmányi munka és a különmunka között. Akik különkeresetre szorulnak, rossz családi körülmények között élnek, és ez hat ki tanulmányi munkájukra. Forgács Csaba: Többen érintették a külső körülményeket, az ezzel kapcsolatos álláspontokkal egyetért. A fő kérdés azonban, hogy a belső dolgokban hogyan tudunk előrelépni. Meg kell fogalmazni, mi az állami vezetés feladata ebben a valóben nehéz helyzetben. Elsősorban a tanszékvezetőknek kell egységenként megnézni, hogy az oktatók hogyan teljesitik feladatukat. Meg kell húzni a határt, mire kell azt mondani, hogy azt feltétlenül teljesíteni kell, akármilyen alacsony a jövedelem, mert enélkül nem léphetünk előre. Egyetért azzal, hogy a diákok munkavállalásában elsősorban a családi körülmények játszanak szerepet, de ha az egyetemi követelmény magasabb lenne, kevesebb hallgató vállalna külső munkát. Kovács István: A kisszövetkezet megszületése idején sok vita volt, hogy jó lesz-e. A szöveüezet létesítését azért javasolták, hogy a különtevékenységet összhangba lehessen hozni az egyetemi érdekekkel. A szövetkezetőségé erre törekszik. Előfordult, hogy olyan munkát ajánlottak, amelyet a szövetkezet nem vállalt el, hanem valamelyik tanszéket javasolta. A vállalatok ma már jobban megnézik, mire adnak ki pénzt, előtérbe került a gyorsan hasznosítható eredményű megbizás. A kisszövetkezet tevékenységét az OKISZ jónak minősitette, modelljét követendőnek tartotta. Örül Ferencz Gábor véleményének, hogy a szövetkezetnek alapvető feladata a hallgatók szakmai foglalkoztatása. Oktatóknak is adnak lehetőséget egy-egy módszertani