Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983
1983. május 16. - 1. Egy. docensi pályázat a Közlekedés Tanszéken - 2. Javaslat a képzés korszerűsítésére Egyetemünkön - 3. Beszámoló az ipari szak képzési rendszerének vizsgálatáról - 4. Beszámoló a Népgazdasági Tervezési Intézet tudományos kutatómunkájáról - 5. A tanári C. szak távlati tanterve és a kiegészítő képzés módosítása
-4A vállalati és intézményi gazdálkodás 6 anyagi és 3 nem anyagi ágban folyik. Ezek a következők: ipar, épitőipar, mezőés erdőgazdaság, közlekedés és hirközlés, kereskedelem, vízgazdálkodás, illetve a 3 tercier ág, mégpedig a személyi és gazdasági szolgáltatás, az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás, valamint a közösségi és közigazgatási szolgáltat ás. A vállalati-intézményi szinten a következő közgazdasági jellegű vezetési-szervezési i nnkcié'ia t kell ellátni: - beszerzés, készletezés, - termelés-programozás, - munkaerő— és bérgazdálkodás, - eszközgazdálkodás és beruházás, - piacszervezés és értékesítés, külgazdasági tevékenység, - pénzügyek, ár- és jövedelemgazdálkodás, - fejlesztő tevékenység koordinálása. 1,1 ina a vállalati, mind a közigazgatási szférában elkülönült közgazdasági döntéselőkészitési és döntési funkciók gyakorlása négy főbb tevékenységi kö r ellátását igényli: o - információgyűjtés és -feldolgozás, - elemzés és értékelés, - működtetés és szervezés, - tervezés és fejlesztés. E tevékenységi körök egyben tevékenységi fokozatokat is jelentenek. A gazdaság előbbiekben vázolt sémája természetesen sok egyszerűsítést tartalmaz. Az emiitett vállalati és közigazgatási szint mellett nyilvánvalóan közbülső szintek is lehetnek, pl. a tanácsi gazdálkodás és államigazgatási feladatok esetében, vagy a pénzintézeti működés területén, amelyek a felsorolt tevékenységi körök és funkciók kombinációiból tevődnek össze.
