Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 10. - 1. Miniszteri utasítás a Közgazdasági Továbbképző Intézetről - 2. A szemináriumokon, gyakorlatokon folyó nevelőmunka tapasztalatai - 3. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 4. Egyebek - Az E.T. további programjai - Szabó K. javaslata a béralapról szóló tájékoztatásról

tat<5 tanárok között azért bizonyos - ha nem is elégséges együttműködés megvolt. Ma már ez is megszűnőben von, leginkább még fiz I. évfolyamon fordul elő Ugyancsak erőtlenné vált a szakvezető tanszékek szervező tevékenysége, már ami a szakon oktató tanszékek, oktatók közötti együttműködés szervezését illeti. A tanszékek együttműködésében maguknak a tanszékeknek van lehetős.'jük az egymás közti kapcsolatokat kialakítani /egyelőre mintha mindenki csak a másikra várna/, c'e talán bizonyos intézményes formák kialakítása segítséget nyújtana az egy szakon tanitó tanszékek c./yüttmüködésének előmozdítására /l. pl. Tanárképző Bizottság/. /Némiképpen a szakvezető tanszékek és a szakok közötti kapcsolatok is átalakulóban vannak: a korábbi igen intenziv és széleskörű kapcsolatok helyett bontakoznak ki, egyelőre az átalalculá3, az útkeresés a meghatározó./ A közösségi nevelésnek természetesen van egy másik oldala is, ugyanis a hallgatói közösség, nevezetesen a szeminári\imi csoport is fontos szerepet játszik /játszhatna/ a nevelési folyamatban. Gyakran lehet hallani olyan véleményt, hogy ezek a szemináriumi csoportok /ilyen-olyan okok miatt/ nem formálódnak /sőt, szélsőséges megfogalmazásban: nem formálódhatnak/ közösséggé. Külön vizsgálat tárgya is lehetne a hallgatói közösségek helyzete, do e nélkül is megállapítható, hogy a szemináriumi csoportok mint közössége- jelenleg általában nem tekinthetők a nevelés önálló /pozitiv/ tényezőjének; ugyanakkor az oktatók többsége is a szemináriumi csoportot .idottságként kezeli, s nem tesz lépéseket a csoport közösséggé szervezésében /annál kevésbé, mert van, aki ugy véli: a munkamegosztás szerint neki csak oktatnia kell, mások pedig, pl. a patronáló tanárok feladata a közösségszervezés/. A végeredmény pedig az, hogy a nevelés mint lényegében közösségi nevelés helyett mint formálisan közösségi nevelés folyik, igy pedig a közösség nem képes eléggé hatékonyan funkcionálni /mint előrevivő nevelési tényező/.