Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983

1983. február 10. - 1. Miniszteri utasítás a Közgazdasági Továbbképző Intézetről - 2. A szemináriumokon, gyakorlatokon folyó nevelőmunka tapasztalatai - 3. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 4. Egyebek - Az E.T. további programjai - Szabó K. javaslata a béralapról szóló tájékoztatásról

M -QIlyen ér belemben ecetért Kovács elvtárssal, hogy nincs külön szakember-nevelés és külön értelmiség-nevelés, hanem marxista világnézetű közgazdász értelmiséget nevelünk, minden tárgy oktatásával ezt a fő célkitűzést kell szolgálni. Éppen ezért nem az a lényeg, hogy van-e valakinek "jogositványa" a nevelésre. A hallgatóktól számonkérjük az önnevelést, hogy ezen az uton jusson a marxista közgazdasági értelmiséggé villáshoz. Ugyanakkor elfeledkezünk arról, hogy akkor is nevelünk, amikor csak megjelenünk az Egyetemen, az órán, rendezvényeken stb. A cciupán ebből fakadó nevelőhatás nem pozitiv, pedig ez nem is kiván pluszenergiát. Értékeljük-e a nevelőmunkát: saját munkája sorún megpróbálja értékelni, ez nem mindig, inkább elég ritkán sikerül. Az oktatókban és vezetőkben is keveredik az oktatás és nevelés fogalma, hajlamosak vagyunk a látványos eredmények számonkérénére, a nevelés és a társadalmi munka háttérbe szoritásárn. Véleménye szerint is összefügg az előadás és a szemináriumi nevelőmunka. Ha a tanár ugy vezeti a szemináriumot, hogy ott az előadás ismerete is szükséges, e téren is előreléphetünk. A neveléssel tehát sokkal tudatosabban kell foglalkozni abból a megközelítésből, hogy az oktatást, tanári tevékenységet komplex célnak kell alárendelnünk. Eltérő aktivitással foglalkozunk közvetlenül a hallgatókkal. Nem biztos, hogy az a legeredményesebb nevelői munka, amikor minden nap direkt foglalkozunk a hallgatókkal. A Nemzetközi Tanszék mindenképpen kiemelhető abból a szempontból, hogy a hallgatókkal aktiv kapcsolatot tartanak, ugyanakkor sajnos a nemzetközi szak hallgatóinak "neveltsége" nem a legjobb, ebben természetesen sok minden szerepet játszik. Megyeri Endre: A nevelőmunka hatását elsősorban végzett hallgatóinkon mérhetjük le. Őket és vezetőik véleményét meghallgatva, teljesebb képet kaphatunk, mint jelenlegi hallgatóinktól. Sokat jár vállalat oknál, minisztériumokban; az utóbbi évfolyamok végzett hallgatói és vezetőik részvételét tartott összejövetelt például a Közgazdasági Társaság, ahol ugy fogalmazott egy volt hallgató, hogy a reform szellemében nevelte őket az Egyetem, a tanultakat nem azért nem tudják alkalmazni, mert nem jó, amit oktattak, hanem mert különböző akadályokba ütköznek. Ezzel nem akarja menteni az Egyetem munkájának hiányosságait, de ezt azért figyelembe kell venni. A hallgatók nem jelentéktelen rétege ugyanakkor nem felel meg a követelményeknek. Általában problémának emiitik a munkafegyelmei., nehezen szoknak bele a fegyelmezett munkába, ebből a szempontból elmaradnak más egyetemek hallgatóitól. Az általános kulturáltság szempontjából meglehetősen differenciált a kép, vannak igen müveit hallgatók, ugyanakkor elég széles az a réteg, amely nem üti meg a 25-3o évvel ezelőtt érettségizett ele szinvonnlát.