Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1981. december 17. - 1. Beszámoló az állami káder- és személyzeti munkáról. Az 1976. évi PB-határozat teljesítése - 2 Az egyetemi ifjúsági parlament tapasztalatai

Éú. - 8 eddigiekből nem lehet arra következtetni, hogy az Egyetem vezetése vagy a Minisztérium elzárkózna attól, hogy a pozitiv javaslatok beépüljenek a korszerűsítésbe. A döntések között több olyan van, amelyek az oktatás egyetemibbé tétele érdekében születtek és ezek benne vannak az Egyetemi Tanács, Pártbizottság tavaszi döntéseiben is. Általában pozitivan értékelik a parlamentet, köztük Egyetemünkét is. Hogy elsősorban a politikai tanulságokat emiitette, nem azért volt, hogy elutasitjuk azokat a javaslat-tevőket, akiknek a javaslatait végül nem fogadtuk el. Csizmadia Ernő: Tapasztalatai alapján ugy látja, hogy az a tipusu pragnat izmus, amely párt irányitásunkat jellemzi, egyúttal komoly, elmélyült ideológiai munkával is párosul. Kifelé ebből csak a pragmatizmust lehet tapasztalni, mert az ideológiai munkálatokat meglehetős időkéséssel futtatják, mert ahhoz, hogy a józan radikalizmus érvényesülhessen, a gyakorlati változásoknak nagyobb terepet kell nyerni. Sokszor "főnő ki

M oldalról közelitik meg az ügyet és nem engednek teret magas szinten a vitának, csak olyan szinten, ami nem jut el a közvéleményig. Az Egyetem azonban nem politikai felsőbb szerv, módja lehet konstruktiv ideológiai vitákat is folytatni. A marxizmus oktatás vizsgálatát konstruktiven folytathatnánk, összefogva a Pártbizottság megfelelő munkabizottságával, végigvitatva az allergikus pontokat. Kerékgyártó Györgyné: Csizmadia elvtárs utalt arra, hogy a kari parlamentek érdektelensége azzal magyarázható, hogy a kari viták elvették ezek kenyerét. Inkább azt kellene vizsgálni, hogy a hallgatói tömegek távolmaradását mi váltotta ki, mert a kari rendezvényeken mindig ugyanazok a hallgatók vettek részt. A Periszpókkal kapcsolatban sajnálatos, hogy nem volt mód szélesebbkörü vitára. Jónak tartotta volna, ha a kari parlamentek elé került volna, talán a hallgatók szélesebb, passziv tömegeit is felrázta volna. Az Oktatási Munkabizottság nem vitatta meg, mert nem jutott el hozzá. Nem volt arra idő, hogy a terjedelmes anyagot érdemben előzőleg átnézzék. 2 héttel a parlament után a munkabizottság nyilt vitát hirdetett, 15 hallgató és több oktató volt jelen. A vita jó légkörben folyt. A jövőben komolyabban kell venni a hallgatói felkéréseket a vitában részvételre. A parlament tapasztalatai azt mutatták, hogy a korszerűsítést a gyakorlatban kell csinálni, komolyan kell venni, érdemileg kell vizsgálni. A következő félév nagy eseménye a politikai gazdaságtan tananyag vitája, erre a tanszékeknek és a hallgatóknak ugy kell felkészülni, hogy megmutassa, milyen irányban kell fejleszteni a tananyagot.