Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1982. június 14. - 1. A képzési rendszer továbbfejlesztése Egyetemünkön - 2. A nappali tagozatos hallgatók állami támogatásának elosztására szabályzat - 3. Rektori utasítás-tervezet a költségv. gazdálk. szerint működő kutatóhelyek gazdálk. és érdekelts. rendszeréről, az állami megbízási rendjéről - 4. Gyémánt- és aranydiploma adományozás - 5. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 6. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 7. Egyebek

- 3 szempontból a kisérleti tipusu külkereskedelmi és kereskedelmi képzés kétlépcsősitése is problematikus. Számára a képzési rendszer továbbfejlesztését elősegítő másik variáció a szimpatikusabb, amely nem nagyon szakosodott, hanem az utolsó időszakban szakositó; viszont ebben az esetben hogyan valósulna meg a közgazdász képzés? Ez csak akkor járható ut, ha a szakképzés intézményesen kapcsolódik a nem szakosított képzéshez; ebben az esetben szintén központi döntés szükséges. Véleménye szerint a szakképzést is csökkenteni lehetne, ha lenne ráépitve intézményes szakképzés. Elmondta, hogy az előterjesztésben ellentmondás található: amennyiben a fő irány szakositatlan lenne, de ugyanakkor a kereskedelmi képzésben kétlépcsősitést alkalmaznánk a legteljesebb szakosítással - ha ezt a kettőt kombinálnánk, akkor két teljesen ellentétes rendszer lenne. Hangsúlyozta, hogy nem tartja lehetségesnek azt a megoldást, mely szerint egy egyetem keretében kétlépcsős üzemgazdász képzés, a fő irányban pedig egy nem szakosított okleveles közgazdász képzés lenne. Csizmadia Ernő tájékoztatta a jelenlevőket, hogy ebben a témában Bihari elvtársat is megkérdezték; tudomásuk szerint a PB határozat lehetővé teszi a gyökeresebb változtatást, a radikális reformot. Ugyanakkor az Egyetem az elvi döntésekben állandóan összehangoltan fog működni a minisztériumokkal és a pártközponttal. Páli Lászlóné megkérdezte, hogy megmarad-e továbbra is a tanárszak és a nemzetközi szak? Csizmadia Ernő bejelentette, hogy ősszel tanárképzős reformot fognak előkészíteni. A pécsiek is foglalkoznak ezzel a témával, de ehhez is egy bizottság létrehozása szükséges. Ugyanakkor a nemzetközi szakot egyeztetni kell a Külügyminisztériummal; ebben az ügyben a PB-hez vissza kell menni. R i e s z Miklós az iránt érdeklődött, hogy folytak-e megbeszélések azokkal a termelőegységekkel, amelyek a végzett hallgatókat foglalkoztatni fogják? Szerinte az általános képzés bizonytalan profil; ugy tűnik, hogy ez a fajta oktatás a tömegoktatás irányába viszi el az oktatásokat. Külön problémának tartja, hogy miként lehetne megoldani az oktatás intenzivitását? Csizmadia Ernő elmondta, hogy a tanterv egy intenziv tanulmányi folyamatot és vizsgarendszert produkál majd. Közölte, hogy a több éve végzettekkel is beszéltek már, akik szerint az a jellemző, hogy az általános tipusu végzettségű közgazdászt a vállalatok szivesebben várják. Gyakorlat, hogy a vállalat meghirdeti az állást, amelyet a közgazdász megtekint, közlik vele, hogy milyen profilba akarják beilleszteni és ezt követően dönti el, hogy pályázik-e az állásra. S t a r k Antal kijelentette, hogy a fő iránnyal egyetért, de az előterjesztésben megfogalmazott rész-álláspontokat megvizsgálva néhány megoldatlan kérdést emiitett. így például az alapképzés olyan széleskörű, amely véleménye szerint nem valósitható meg. Szakosítási rend-