Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982

1982. február 22. - 1. Az esti-levelező hallgatók képzésének helyzete - 2. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 3. Egyes szakközgazdász szakok új programjai és tematikája - 4. Beszámoló a Mat. és Számítástud. Int. tudományos munkájáról

-22előképzettsége, megalapozatlan tanulási szándéka és a munkahelyi adottságok feltehetően legalább ilyen súllyal szerepelnek. Figyelembe véve hogy a hallgatóknak a pénzügy szakon 3/4 része, a belkereskedelmi szakon csaknem fele, az agrár szakon 80 vidéki, az intenzivebb képzés módjának kialakítása nehezebb és különös gondot kell rá forditani. 3./ A mérnök-közgazdász képzés Az oklevelesekkel kapcsolatban az eddigiekben vázoltak a mérnökök esetében is elmondhatók, amellett, hogy a tanulmányok folytatására jellemző adatok itt az átlagosnál némileg kedvezőbb képet mutatnak. Ennek oka lehet a rövidebb tanulmányi idő és a kevesebb kötelezettség is. Elég nagyarányú a ta^nulmányok évhalasztás, évismétlés után való tényleges megkezdése /17 az átlagnak megfelelő az első félév után a kimaradások aránya /Zo c/o/. A tanulmányok abbahagyását megelőzően az esetek túlnyomó többségében nincs semmi teljesítmény. Az 1977-79 években a felvettek 55 #-a szerzett abszolutóriumot . A vizsgált időszakban a hallgatók tanulmányi munkáját a következők szemléltetik: Tanulmányait megszakítás nélkül folytatja /illetőleg végzett/ 2o3 fő, a felvettek 52 évhalasztás, évismétlés után folytatja /illetve végzett/ 56 fő, a felvettek 14 ^-a; kimaradt 131 fő, a felveitek 34 $£-a /ipar szakon 35 külker, szakon 3o i/. A mérnökök kimaradásának magas száma az évi loo-llo fős felvételt megelőző, többszörösen egyeztetett javaslatok után talán a legkevésbé megmagyarázható. Okait elsősorban tárcaszinten, munkahelyi szinten kellene megvizsgálni.