Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1980-1981

1980. szeptember 29. - 1. Munkaterv - 2. Az alternatív blokkokban folyó képzés tapasztalatai, feladatok - 3. A szakközgazdász képzés keretében tett szigorlatok tematikái - 4. Egyebek - Szalai Sándor áthelyezése - Egyetemi plakett Juhász Ferencnek - Ballér Endre tanszékvezetői megbízása

- 19 A blokkok számonkérési rendszerével kapcsolatban egyöntetű az az állásfoglalás, hogy az egységesen megállapított - félévenkénti beszámoló és záróvizsga - forma nem ösztönöz eléggé a tanulmányi munkára. Az oktatás hatékonysága érdekében szigorúbb követelményeket támasztó számonkérési rendszert kell kialakítani. Szükséges a különböző értékelési módok alkalmazása a blokkok esetében is. A tanszékek jónéhánya a kollokviumok nagyobb mértékű alkalmazása mellett foglalt állást. A blokktárgyak tananyagellátása a kiscsoportos képzés jellegéből adódóan inkább sajátos mint súlyos problémákat okoz. Általában az a vélemény, hogy nem célszerű a blokktárgyak ismeretanyagát min dénáron jegyzet formájában merevíteni. Jegyzet készitése ott javasolható, ahol a tárgy törzsanyaga állandó. Javítani kell viszont a blokkok megfelelően összeválogatott szakirodalommal való ellátását. Az esti-levelező tagozatos hallgatók blokk-választásának alakulása hasonló tendenciát mutat mint a nappali tagozaton, azzal az eltéréssel, hogy itt még nagyobb mértékű a szak-blokk választása. Ez indokolt is, tekintve, hogy a hallgatók nagyrésze adott munkakörből jelentkezik az egyetemre. Altalános az az állásfoglalás, hogy levelező tagozatos hallgatóknak a blokk-képzécben való részvétele csupán formális, abból adódóan, hogy ez a forma fokozottan igényli a rendszeres óralátogatást, A jelenlegi rendszer mellett, amikor egy félévben háromszor két napon oktatjuk őket, kétségesnek tűnik a blokk-képzés fenntartásának helyessége. Célszerűbbnek látszik a szakképzés szempontjából fontos néhány alternatív tárgy előírása az órakeret terhére, olyanoké, amelyekből Írott tananyag is rendelkezésre áll. Ugyancsak mérlegelendőnek kell megítélni az alternatív blokkokat az estiek vonatkozásában is. Számos ok miatt kevés az olyan blokk, amit nappali és esti hallgatók egyaránt felvehetnek; a hallgatók előképzettsége, a tananyag ellátottság, a tanszékek teherbíró képessége stb. Ebből következik, hogy itt még inkább érvényes az a tendencia, hogy a meghirdetett, de különösen a felvett blokkok majdnem egyértelműen szakblokkok. Ez a tény már önmagában azt a kérdést veti fel, hogy nem kellene-e a szakképzés biztosítására fordítani a rendelkezésre álló órakeretet , illetőleg annak egy részét. Ellentmondásos helyzetet jelent, hogy amíg az esti oktatáshoz biztosított órakeret nem éri el a nappali hallgatókét, addig ez az alternatív blokkok esetében azonos. Kegfonto-