Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. november 26. - 1. A Komplex államvizsga tapasztalatai, feladatok - 2. A doktori szabályzat egyes pontjainak módosítása - 3. A könyvtár fejlesztési koncepciója - 4. Egyéb - Emlékplakett Jose Fernandez és felesége részére - KK fejlesztési alap módosítására felhatalmazás

2 A kialakult gyakorlat szerint minden szaktanszék a komplexitás követelményeinek megfelelő államvizsga tematikát bocsát a hall­gatók rendelkezésére. A jelentések alapján az államvizsga komp­lex jellegét alapvetően kétféleképpen próbálják a tanszéken biz­tosítania - a szakdolgozat témájával kapcsolatban felmerülő kérdésekre vár választ a bizottság, s igy mérik le a hallgatók szintetizáló képességét, - a szakdolgozat problémáit ós a komplexitást felmérő kérdéseket egymástól elválasztják, és igy a szóbeli vizsgát két részre osztják. A szóbeli kérdést vagy húzzák a hallgatók, vagy névre­szólóan kerülnek megfogalmazásra. A komplex államvizsgáról kiadott útmutató tulajdonképpen lehető­séget ad mindkét módszer alkalmazására, ugyanis a következőket irja /lásd 2.sz. melléklet/: "A diplomamunka minősitése és a szó­beli védés értékelése lényegében - az esetek többségében - deter­minálja az államvizsga végső eredményét abban az esetben, ha a témája a szakképzésnek megfelelő. A nem szakirányú témát feldolgozó záródolgozat védése során a komp­lex szóbeli kérdéseknek van fokozott jelentősége, mert az ezekre a­dott válaszok alapján lehet lemérni, hogy a jelölt rendelkezik-e a szakképzésnek megfelelő ismeretekkel." Arról viszont nincs meg­bízható átfogó ismeretünk, hogy az Állami Vizsgáztató Bizottságok mindig jól alkalmazzák-e az útmutatóban foglaltakat. Igy előfordul, hogy a komplex államvizsga még mindig a szakdolgozat védésére kor­látozódik. Az előbb emiitetteken kivül tanszékeink ennek okát egyéb tényezőkben is látják. Például oktatási gyakorlatunk nem kellőkép­pen készit elő a komplex jellegű államvizsgára. Vagy: a hallgató komplex tudását csak olyan oktatók tudják számonkérni, akik maguk is - méghozzá biztos módon - komplex ismeretek birtokában vannak. Jó lenne, ha az államvizsgákon megfelelő párbeszéd /s akár vita is/ alakulna ki, ahol az elméleti összefüggések és a gyakorlati kérdések összekapcsolása is biztosított lenne vitaképes vizsgáz­tatók irányításával. Problémaként emiitik tanszékeink, hogyha teljes következetességgel akarnák megvalósítani a komplex védést, akkor egy-egy jelöltre 1-1,5 óra vizsgaidőt kellene szánni.

Next

/
Thumbnails
Contents