Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. november 26. - 1. A Komplex államvizsga tapasztalatai, feladatok - 2. A doktori szabályzat egyes pontjainak módosítása - 3. A könyvtár fejlesztési koncepciója - 4. Egyéb - Emlékplakett Jose Fernandez és felesége részére - KK fejlesztési alap módosítására felhatalmazás

Cl -5alapján egyetért a c./ ponttal. Alá kellene húzni, hogy nemcsak a szakvezető tanszék által meghirdetett szakszeminárium jelenthet szakhoz kapcsolódást. Véleménye szerint azonban ezzel óhatatlanul tovább növeljük a szaktanszékek tahelését és tovább nő a tanszékek közötti egyenetlenség, háttérbe szorulnak a nem szakvezető tanszékek. Felmerült a 9 féléves szakok szakszemináriuma. Ez kevesebb óraszámot jelent a tanszékeknek, de ebben az esetben nagy szervezési többlettel kell számolni. Le fog szükülni a jelentkezés a szaktanszékek szemináriumaira és ez elsősorban a hallgatók szempontjából probléma. A legnagyobb gond az esti-levelező képzésben jelentkezik, ott is 3 féléves a szakszeminárium a 8-lo. félévben, ha ez feljebb megy egy félévvel, a külgazdasági szakon külön szakszemináriumot kell inditani az esti-levelezőknek és a nappaliaknak, valamint külön a nem szakosok számára is. Ez a Tanszék számára megoldhatatlan, nincs arányban a szervezési nehézség a remélhető eredménnyel. Ezért ezt további vizsgálatra ajánlja. Megyeri Endre: Az előterjesztést jónak tartja. Csatlakozik Csáki elvtárs véleményéhez, amit a táblázatok alapján vont le. Nagy ellentmondás van a hallgatók felkészültsége és a diplomamunka eredmények között. Egyöntetű vélemény, hogy szigoritani kell a követelményeket már a II-III. éven is. Véleménye szerint a szakszeminárium választást kellene továbbra is szabaddá tenni, szerepét elsősorban a készségek kialakitásában látja. A szakszemináriumvezető személyét ezért fontosnak érzi. Az alternativ blokkoknál is megtartaná a szabadságot, szakonként bizonyos korlátozásokkal. Szivesen vette, ha ipar szakos hallgatók más, munkaügyi, pénzügyi, szociológia stb. blokkot vettek fel, de nem vette szivesen, ha pl. politikatudományra jelentkeztek, de ebben is lehetnek szoros kivételek. Páli Lászlóné: Az előterjesztés 3 égető kérdést érint, amelyek leginkább megoldatlanok, illetve sok a javitani való: az egyik a komplex államvizsga. Valóban nem egyenletes a szinvonal és ennek nincsenek meg a feltételei sem. Az államvizsgán van diplomamunka védés és utána a szakmából kérdezik őket. A pénzügy szakos hallgatók a IV. év végén komoly .szakmai szigorlatot tesznek és itt az eredmények soha nem tul jók, éppen a nagy tananyag miatt. Ehhez képest az államvizsga már könnyű. Feltételezi, hogy másutt is hasonló a helyzet és ebből is származik a diplomavédés azon formája, ami a 4-es, 5-ös jegyeket eredményezi. Annak idején ugy képzelték, hogy a kapcsolódó tárgyakból is kérdeznek, ehhez azonban át kellene tanulmányozni a többi tanszék anyagát is. A tematikában ilyen értelemben dolgozták ki a témákat, de a megitélés kissé bizonytalan és ennek is következménye, hogy nem elég szigorúan birálják el a hallgatókat. Ha kitartunk a szakhoz kapcsolódó szakdolgozat mellett, a többi tárgy ismeretanyagának bevitelét a komplex államvizsgába meg kell oldani, még olyan módon is, hogy szélesitjük az államvizsga bizottság tagjainak számát.