Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. október 31. - 1. Nevelési terv - 2. Egyéb - Beszámoló a rekonstrukció előkészületeiről

13; ( > -iihallgatókat rá kell vezetni önmaguk fejlesztésére. Ha egy hallgató a normális emberi együttélés normáit nem tartja be szándékosan kárt okoz, fel kell lépni vele szemben adminisztratív uton is. Kovács Ferenc: Sok mindenben egyetért Vajda elvtárssal. Feltétlenül kell saját Egyetemunk nevelési feladatairól is szólni az általános nevelési elvek mellett. Véleménye szerint a felelősségérzet felkeltése igen fontos feladat, hogy társadalmi méretekben gondolkozzanak a hallgatók. A mi Egyetemünkön végzett szakembereken nagyon sok múlik. A gazdasági élet nehézségei folytán is elsőrendű politikai kérdéssé válik. A felelősségérzet fejlődését vagy visszafejlődését a konkrét viselkedésből eléggé pontosan ki lehet szűrni, hogy milyen következetesen állítunk követelményeket a hallgatók elé, azon múlik az egész. Ha ezt nem tekintjük központi feladatunknak, nem érhetünk el semmit. Egyetért Stark elvtárssal az oktatási folyamatba, beágyazott nevelés tekintetében, azzal a módosítással, hogy a jó oktatásban benne vannak a nevílési vonások, azokat nem kell külön beágyazni. Világos a személyes példamutatás fontossága, az órákra való jó felkeszülés, jó tananyagok készítése, ezek jó megtárgyalása. Ezek jelentik az alapot az Egyetem elvégzése után a gazdasági életben jelentkező feladatok jó megoldásához. Mózes László: Többen hangsúlyozták a kiscsoportos foglalkozások jelentőségét a nevelésben. Éppen az adott gazdasági helyzet ismeretében a Tanács foglalkozott azzal, hogy a kiscsoportos foglalkozásokat háttérbe szorítanák a felsőoktatásban. A nevelési terv mérlegre tevésekor erre is gondolni kell. S z u h a y Miklós: Mint általában az ilyen jellegű anyagoknál, kétféle veszély áll fenn: továbbfejlesztésével kapcsolatban a maximaiizmus, másrészt a minimaiizmus veszélye. Azokkal ért egyet, akik a 27 oldalas anyagból nem 60-I00 oldalas anyagot kívánnak, hanem lehetőség szerint ebben a terjedelemben tartani vagy csökkenteni. Ezért sok észrevételt nem tud elfogadni, amelyek további helyzetfeltárásra és elemzésekre épitve az anyag bővítését szolgálnák. Előrebocsátaná az Oktatáspolitikai Bizottság állásfoglalása alapján, hogy az előterjesztést ne nevelési tervnek, hanem nevelési irányelveknek tekintsük. A bővítés irányába hatott a fejlettségi, ill. indulási szint felmérése. Juhász elvtárs javasolta, a komoly felmérést etekintetben. Az indulási szint az I. évben érdekes, de ezt az adott tanév szeptemberére képtelenek vagyunk felmérni, ezért nem javasolja az előterjesztés ezen részének jelentősebb bővítését. A kiinduló szintnél határozzuk meg általánosságban azokat a feltételeket, amelyek jellemzőek a hallgatók szempontjából, másrészt próbáljunk nevelési munkánk körülményeire nézve is valamit mondani,