Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1979. október 31. - 1. Nevelési terv - 2. Egyéb - Beszámoló a rekonstrukció előkészületeiről

-5székekét "bizonyos csoportosításban. Javasolja az előterjesztés összegyetemi vitára bocsátását, s ha szükséges, az egész tanévet fordítsuk a megfelelő előkészítésre. Nem fogalmazna ugy, hogy visszaesett a. nevelési tevékenység, inkább nem fejlődött, és sok egyéb probléma is közrejátszott. Balázs Béla: Egyetért Forgács elvtárssal, azzal a kiegészítéssel, hogy amit lehet, már most valósítsunk meg a tervből. A felsőoktatási pedagógia Magyarországon nem kidolgozott, de külföldön van ilyen. A tervvel kapcsolatban elsősorban koncepcionális problémái vannak. A nevelési terv nem azonos a felsőoktatás nevelési elveivel, hanem megfelelő konkretizálása ezeknek. Döntő a súlypont meghatározása, ehhez nem kell nagy kutatómunkát végezni. Ez nem szoríthatja háttérbe az általános problémák érvényesítését, de ha tul sokat markolunk, keveset fogunk. Hibája a tervnek, hogy nem érvényesül eléggé az 1972. évi párthatározat szelleme, amely változást kiván oktató-nevelőmunkánkban. A pártszervezet egyik alapvető feladata annak vizsgálata, hogyan hajtja végre az állami vezetés a megfelelő párthatározatokat. A tervből nem eléggé világos, hogy miért felelős a hallgató és az oktató, egymással elszakíthatatlan kapcsolatban. Komoly problémák vannak a munkaés tanulmányi fegyelemmel, de ez nemcsak a hallgatók, hanem az oktatás probémája is. A terv nem ösztönöz a módszertan korszerűsítésére sem az oktatás, sem a nevelés terén. Nagyobb gondot kellene fordítani a fizikai munkára, hogy a hallgató megtervezhesse a saját tanulmányi munkáját, amire most minimális lehetőség van. Nélkülözhetetlennek tartja audiovizuális technikai központ létrehozását is. Véleménye szerint a. legaktuálisabb feladatok kiemelése felé kell irányítani a tanszéki vitákat. Pedagógiai munkabizottságokat kell szervezni, mert komoly elméleti munkára van szükség. Stark Antal: Nehéz feladatba kezdtünk, amikor járatlan uton elindulva próbáltuk meghatározni a nevelési feladatokat. Nagyon időszerű volt azonban ezzel foglalkozni, mivel a társadalmi közérzet nem javulni, hanem romlani fog, erősödni fog a negatív befolyásolás és erre fel kell készülni. A hallgatói arculat megítélésében ma már eléggé egyértelmű, hogy nagyon sok negatív jelenség tapasztalható. A felsőoktatás továbbfejlesztésére irányuló egyik munkabizottság megállapításai között szerepel, hogy óriási probléma a pályaválasztás esetlegessége; a hallgatóknak kb. 5o fo-a választ tudatosan. Igen magas a korrekciós igény, de erre a mechanizmus nem ad lehetőséget, ezért sok az olyan hallgató, aki eleve elégedetlen. Ezzel kapcsolatban merült fel a pályára való felkészítés, ami általában elmarasztalható. A megkérdezett II. éves hallgatóknak csak 44 érezte ugy, hogy az egyetemi években a beilleszkedés megtörtént, a végzetteknek csak 14 a tartotta kielégítőnek a felkészítést.