Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-8igénye jellemzi. A mai magyar értelmiség nagy többségét már a felszabadulás utáni egyetemi és főiskolai rendszer nevelte és képezte ki, s ennek az értelmiségnek szakértelme, társadalmi elkötelezettsége hazánk gazdasági eredményeiben, politikai stabilitásában is megmutatkozik. Ennek a maga egészében pozitiv fejlődésnek voltak azonban olyan jellegzetességei, olyan velejárói is, melyek a változó társadalmi és gazdasági körülmények között jelentős feszültségek forrásaivá válhatnak, s melyeknek zavaró hatása már ma is érezhető: a/ Felsőoktatásunk hatékonyságának megitélését az elmúlt évtizedekben a népgazdaság egészének extenziv fejlődése, a kulturális, iskolázási, intézményi elmaradottság megszüntetésének ssjükségessége határozta meg. A. fejlesztés, az uj igények kielégitése, az uj képzési feladatok megoldása általában központi erőforrások bevonásával, döntően uj intézményi vagy szervezeti keretek kialakításával ment végbe. A felsőoktatás extenziv fejlesztésével nem tudott lépést tartani a képzés színvonalának emelkedése, s az intenzív képzés feltételeinek - elsősorban megfelelő szellemi kapacitás megteremtése és felhalmozása az uj intézmények egy részében, pedagógiailag hatékony képzési módszerek - lcialakitása. Csak a legutóbbi években került előtérbe az az igény, hogy a felsőoktatási intézmények meglévő szellemi és anyagi erőforrásait hatékonyabban, észszerűbben és tervszerűbben koncentráljuk, s ezek belső átcsoportosításával próbáljuk megoldani a felsőoktatás előtt álló uj feladatokat, vagy legalábbis ezek egy részét. b/ A gazdasági fejlődés alapvetően extenziv jellege és az a felfogás, amely a felsőoktatást szinte kizárólag szakemberképző intézményrendszernek tekintette, oda vezetett, hogy a felsőoktatás legtöbb ága is extenziv és ugyanakkor merev módon reagált a népgazdaság szakemberigényére, és struktúrájában a viszonylag rövid távon jelentkező népgazdasági és intézményi szükségleteket igyekezett leképezni. Általában nem vetődött fel a kérdés: mennyiben tudja kielégíteni a felsőoktatás az ország távlati, a közvetlen felszinen nem jelentkező igényeit, mennyiben tud olyan értelmiséget képezni, nevelni, amely változó körülmények között is magas színvonalon tud helytállni a nemzetközi versenyben; a az sem, hogy vajon a felsőoktatás szellemi és anyagi potenciájának megfelelő szerepet játszik-e és képes-e játszani - az ország szellemi, tudományos és kulturális életében.