Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-6és iskoláknak a tevékenységét is korlátozta, akik világviszonylatban kimagasló eredményekre lettek volna képesek. A hallgatóság összetétele az uralkodó osztályok kulturális monopóliumát tükrözte a 30-as évek végén a hallgatók alig 6-7 %-a származott munkás-vagy parasztcsaládbél. A felszabadulást követő évtizedben az alapvető társadalmi és politikai változásokkal párhuzamosan felsőoktatásunk is átalakult. A felsőoktatás az uj értelmiség kialakításának, a szocialista iparositás szakemberszükséglete kielégítésének szolgálatába állt. Kapui szélesre nyiltak a munkás- és parasztszármazásu fiatalok előtt A levelező és esti tagozatok megszervezése jelentős dolgozó tömegek számára,tette lehetővé, hogy iskolázottsági hátrányukat felszámolják. Bővült a mérnök, az agrár- és a közgazdászképzés, a fel sőfotem elsajátitható szakmák száma, fejlődött a természettudományo képzés. Uj műszaki és agrártudományi egyetemek alakultak, létrejöt tek és megszilárdultak a természettudományi karok. Ezeknek a folyamatoknak eredményeként az 1950-es évek elejére a hallgatólétszám a háború előttihez képest megháromszorozódott, a munkás-paraszt származású hallgatók aránya elérte az 50 °/o-ot, ugrásszerűen megnőtt a nőhallgatók aránya is. A marxizmus-leninizmus tárgyainak bevezetése az oktatásba a képzés egész tartalmára kihatott, és döntő módon meghatározta a jövendő értelmiség világnézeti arculatát. Mindezeket pozitiv, forradalmi jellegű változásokként értékelhetjük annak ellenére, hogy bizonyos torzulások is jelentkeztek ezekben az években, s hogy egyes, ma jelentős gondot okozó nehézség gyökere is ide nyúlik vissza /tulszakositott, szük profilú intézmények kialakulása, rövidtávú szükségletekhez alkalmazkodó képzési stb. strukturák elterjedése, mennyiségi szempontok eluralkodása/. Az 1960-as évektől további fontos változások játszódtak le a felsőoktatásban. Fokozottabban került a figyelem előtérbe a képzés szakmai, tudományos szinvonalának kérdése, uj tanterveket, programokat, tananyagokat dolgoztak ki. A hallgatólétszám emelkedése - az 50-es évek közepén bekövetkezett ingadozás után - tovább folytatódott. A 70-es évek közepére a létszám elérte a mai szintet /105 ezer, ezen belül 65 ezer nappali tagozatos hallgató/, ezzal párhuzamosan nőtt az oktatólétszám is /1979-ben 13600 fő/. A VIII.