Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

- 12 ját életbe feltétlenül beletartozik az egyéni tanulás, esetleg kutatás, az egyén által választott közösság, barátok, és az ebben a korban már szükségszerűnek tekinthető társas kapcsolat. Tehát röviden összefoglalva, minden korábbihoz képest most kerül leginkább előtérbe a magánélet kérdése. A másik igen fontos dolog, hogy a kollégiumban, ha ki is alakul közösség, nem ez az egyedüli, sőt, a legtöbb esetben csak másodlagos közösség, hisz pl. elsősorban egyetemista. Láthatd, hogy a kollégista több ezer szállal kapcsolódik kollégiumon kivüli közösségekhez 111. egyénekhez. Egyáltalán nem biztos, hogy "házon belül" találja meg baráti és társas kapcsolatát. Mivel maguk választják meg barátaikat, néhány embernél több főből álló közösség nem igen jöhet létre, Igen erőltetett lenne, ha az egész kollégiumot egy egész közösségnek tekintenénk. A közösségek kialakulásának reális lehetőségét alapközössógi szinten vagy szakmai, esetleg közművelődési keretekben lehet elképzelni. Az alapközössógi szint tekintetében is több probléma merül fol. Egyrészt, a mostani emeletenkénti forma nem biztos, hogy a legmegfelelőbb keret. Másrészt,, ami még mindig a formával függ össze, az alapközösségből kiszorulnak az egyes tagok barátai, akik vagy kollégiumon kívüliek, vagy pedig más emeleten Iáknak. Igy lehet az, hogy igen ritka pl. a koedukált közösség /ill. alapközösség/. A ssakmai közösségek közösségformáló hatására a szakkollégium ad jő tapasztalatokat. Kérdés, hogy ezek mennyire alkalmazhatók minden kollégiumra ? A kollégiumi nevelés legfontosabb feladatát a közösségi együttélésre való nevelésben lehet megjelölni. Gondoljunk arra, hogy mig az egyik oldalon az egyén elviekben megfelel a szocialista ember eszmény kritériumainak, tehát művelődik, tanul, ismeri a napi politikát, mozgalmi életben kiváló, a másik oldalon viszont nem tud mit kezdeni környezetével. A szomszéd-