Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

-8— azokban a fiatal oktatókban látja, akik ezt a feladatot sziwellélekkel vállalják. Tehát nem ért egyet azzal, hogy az igazgató és a nevelőtanárok ne választás utján kerüljenek a kollégiumokba. Szarvas László: A hozzászólások és az anyag is ált aIában egy fogalmat használ, a kollégiumot. A ma érvényben lévő szabályzatokat is figyelembe véve, a felsőoktatási szálláshelyeket két osztályba sorolják: diákotthon és kollégium. A kollégiumhoz kötődik az önkormányzat. A mi intézményeink valemikor megkapták a kollégiumi jogot, mert akkor jó munka folyt. Érdemes lenne felvetni, hogy a mai munka alapján a kollégium cim viselésére jogosultak-e. A párt szerv®etnek konkrét pártmegbizat ásókat kell adni a kollégiumi munkára, egyszeri, de konkrét megbizás vagy folyamatos megbizatás formájában. Ennek során igyekezni kell elkerülni az átfedéseket. Számos tanszéken vannak olyan párttagok, akiknek nincs pártmegbizatása, az alkalmas embereket kollégiumi munkával lehetne megbizni, elsősorban azokat, akiknek korábbról vannak ilyen tapasztalataik és esetleg más feladat alól fel kell menteni őket. Tóth Balázs: Jelenleg a KISz Bizottság érdekvédelmi képviselője. Korábban középiskolai kollégiumban lakott, ahol a régi kollégiumi szellemben nevelték a diákokat. A kollégiumi szerkezet az %etemen is hasonló, általában hátrányos helyzetű hallgatók laknak ott, a szellemi nevelés azonban a nullával egyenlő. Nem tapasztalják a bevezetést az egyetemi életbe, ugy élnek, mint egy szigeten a szárazföldön. A bekerülő hallgatók, főleg a lányok nem érezték a közösségformálás szükségességét, kis csoportok alakultak ki. Ha Törökbálint megszűnik, egy sor helyen lehet majd javitani. A nevelőtanárok nem jöttek a hallgatókhoz, hanem a hallgatóknak kellett hozzájuk menni. A törökbálinti helyzet tul szépen van leirva, a valóság egészen más. Egyes gyerekek rengeteg pénzt és élelmiszert kapnak otthonról, ezek is külön csoportot alkotnak. Az I. éveseknél nagyon meg kellene válogatni a nevelőtanárokat, csak olyanokat kellene megbizni, akik sziwel-lélekkel végzik ezt a munkát. Ez meghatározza, hogy a következő években a hallgató hogyan fog viselkedni az Egyetemen és a közösségben. S z u h a y Miklós: Nem lehet anélkül beszélni a jelenlegi kollégiumokról, hogy a múltról ne szóljunk. A hatvanas évekig feltétlenül vissza kell nyúlni, amikor a kollégium cimet elnyerték. Az Agit.-Prop. Bizottság megállapitása helyes, ahhoz az időszakhoz kepest a kollégiumainkat nem tekinthetjük kollégiumnak. Közösségi élet nélkül nem lehet kollégium. A kollégium mibenlétét az előterjesztés az önkormányzat meglétében látja, de hogy az miben áll, a választáson hány ember vesz részt, a vezetőség milyen kapcsolatot