Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. június 5. - 1. A kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete - 2. A magyar felsőoktatás helyzete és fejlődésének irányai. c. OM tanulmány - 3. Tájékoztató időszerű egyetempolitikai feladatokról - 4. Tájékoztató a rekonstrukcióról - 5. Egyebek - PB állásfoglalás személyi ügyekben - Szociológia Kutatócsop. tanszékké szervezése - Gyémánt- és Aranydiploma adományozás - 1980. évi költségvetés - Szakközgazdász tagozatok szigorlati tematikái - Máté Lajos belföldi aspirantúra ügye

M -4nevelőtanárok kijelölésére kerül sor, addigra igyekezni fogunk összegyűjteni a nevelési feladatokat. Ez meg nem tisztázott és hosszú idő szükséges, amig ez kialakul. P o 1 1 e r Imre: Az Agit.-Prop. Bizottságban lefolyt eszmecsere állásfoglalását ismerteti. Az előterjesztést jónak tar-l tottak, a valóságnak megfelelően tükrözi a tényleges, eléggé elszomoritó helyzetet, ügy tűnik, hogy az I. évesek közösségi életének ábrázolása kissé rózsaszin. A bizottság utalt a kollégiumi élet alakításának nehézségeire, de még inkább hangsúlyozta ennek fontosságát, felhiva a figyelmet az állami és társadalmi szervek komoly feladataira. Külön hangsúlyozták a munka fontosságát olyan szempontból, hogy a kollégiumban lakó diákok jelentős része hátrányos helyzetű. Az ajánlott megoldás visszafogottsága, elmosódottsága defenziv jellegét tükrözi a cim iss a kollégiumokban folyó nevelőmunka helyzete. A valóságban nem kollégiumaink, hanem diákszállóink vannak, a hallgatók többsége ezt természetes szociális juttatásnak tekinti, nem közösségi életnek. Megkérdőjeleződött a cim olyan szempontból is, hogy nagyon gyenge és esetleges a nevelőmunka helyzetéről beszélni, sokkal inkább azt lehet mondani, hogy ilyen nincs. Az anyag arról beszél a 12. oldalon, hogy nem is lehet vállalkozni arra, hogy a kollégium közösséggé váljon, a bizottság nem vette jó néven, hogy lemondunk erről az alapvető célról. Szóvátették továbbá, hogy erősen kifogásolható, hogy a tanulmányi munkáról lényerében szo sem esik az anyagban. A hallgatókat szakok szerint kellene kollégiumban elhelyezni, vagyis az alaptevékenységet kellene közösségformáló erővé változtatni. Az I. éven a tanulásra megtanítás, felső éveken a TDK munka, hivatástudat fejlesztése lehetne a cél. Emellett nagy gondot kellene fordítani politikai közösségek kialakítására, e téren is nagyon szomorú a helyzet, az ilyen érdeklődés szinte nulla. A követelményrendszer nélkül nem alakulhat ki közösség, ilyen azonban jelenleg nincs, se tanulmányi, se más szempontból. Az öntevékenység is rendkivül fontos. A diákbizottságoknak nagyobb önállóságot kell adni a közművelődési programok kialakításában és ehhez kapcsolódó gazdálkodásban. Nagyon fontos az alapközösségekre összpontosítani a figyelmet, ki kellene mozdulni sürgősen az általános passzíveitásból. Az igazgatók és nevelőtanárok hivatástudatára kell összpontosítani. A nevelők ne épülethez, hanem hallgatókhoz kapcsolódjanak, hosszabb ideig legyenek együtt. A KISZ sokoldalú elmarasztalást nyert, arisztokratikusan felülről kezeli a kollégiumok ügyét. A bizottság kéri a KISZ Bizottságot, hogy konkrét álláspontot alakítson ki a feladatok tekintetében.