Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai

- 21 Csizmadia Ern

ő: Ha meg akarunk valósítani bizonyos állásfoglalásokat, akkor azt hozzuk az Egyetemi Tanács elé. Páli Lászlón

é: Ezzel az uj szabályozásnál figyeljünk oda, hogy csak olyan valakire háritson felelősséget, akire az valóban tartozik. A véleményező testületet felhasználja-e a vállalat,vagy sem? Számos tartalmatlan pontja van ennek a szabályozásnak, amelyben x, y, felelős olyasmiért, amihez semmi köze sincs. Starlc Antal

: Egyetért mind a két javaslattal. Náluk is elég nagy gondot jelent a külső szakemberek bevonásának rendkívül alacsony száma. Bővíteni kellene. Hogy mi az amit javasolunk os mi az, amit az egyetem saját hatáskörben megoldhat? Mindenképpen javasolja az etikai norma kérdését. Ezt elég részletesen taglalja a jelentés. Javasolja, hogy azt saját hatáskörben vizsgáljuk felül, ügy, ahogy itt szerepel, egyetért, de ettől függetlenül csináljunk egy saját, belső szabályzat-módosítást, amihez kérjük a beleegyezésüket. Oros

z László

: JÓ lenne érvényesíteni itt az ütemesség kérdését. Xz~±979*V s"z'e'ptemberre elszámolt KK-összeg 8,8 millió Ft, ami decemberre már 15,9-re emelkedett. Az utolsó hónapban teljesült az árbevétel elszámolásának szinte a fele. Rendkívül gondot okoz ez a Gazdasági Igazgatóságnak. Ugy képezhetnek alapokat, hogy ez tulajdonképpen nincs is. Ez szinte lehetetlen. Rendkívül súlyos megjegyzésre adhat alkalmat bizonyos kívülállók számára, hogy miért ilyen "szezonális jellegű" a közgazdaságtudomány. Itt az 5. oldalon az áll, hogy jellemző a csökkenő tendencia. Kiegészítésül a tárgyévi kötések értéke 1979-ben 8,9 millió Pt volt, vagyis az a bizonyos 25 millió szerződéses állományban 16 millió az áthozott. A 8,9 millió önmagában nem sokat mond, de 1976-ban 21 millió, 1977-ben 17 millió, és 1978-ban 19,5 millió volt a tárgyévi kötés. - Tehát azt, hogy csökkenő tendenciát mutat, nem mondhatjuk. Figyelembe kell venni, hogy a szerződésállomány nagyon kevés tanszék között oszlik meg. A strulcturája olyan, hogy ez a bizonyos etikai normával történő ütközés máris megjelenik. 1979-ben az elszámolt árbevételek elvonása nem az elszámolásokban, hanem a fejlesztési alapból került levonásra, vagyis ezen összeget még nem érezte meg az egyetemünk, de majd 198o-ban meg érzi az elvonást. Az Oktatási Minisztérium küzd a Pénzügyminisztériummal a plusz elvonások ellen, amit a PM még feljebb akar srófolni. Csizmadia Ernő

: A Műegyetem ezt nem érzi meg. Megyeri Endre

: Minden rosszban van valami jó: rossz, hogy csökkennek az alapjaink, de jó, hogy nemcsak egyes emberek kereseti lehetőségeit látják a KK-ban, hanem a másikat is. Egyetért Palánkai ahrtárssal: szinte minden évben van 1-2 olyan KK munka, amely önmagában kifizeti az összes KK ráfordítás-árbevételt az egyetemen. Egyetért, hogy nem ellenőrizni, hanem tartalmilag kell szigorítani, ugyanis nemcsak az etikai normák, stb. szigorítják ezt, honom az egész KK ügyintézés menete, herce-hurcája is. A 4. old. 2.bek.: tul van szabályozva. Például a Gazdasági Igazgatósággal egy hónap huzavona volt, hogy igen sok sokszorosítási költséget kellett elszámolni. Oldják meg, hogy milyen sokszorosítási eljárás mennyibe kerül, s ozt intézményesen kellene vezetni. Sok tízezer forintot fizetett az Ipar Tanszék az egyetem szerveinek, és mindig