Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980

1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai

- 8 hanem azzal, hogy az egyetem nyilván egy bizonyos szintetizált látásmódot, mélyebb ismereteket adó oktatási központ, mint főiskola. És akkor van egy fajta válogatási lehetőség, hogy a mun- ' kahely mit igényel: főiskolai, vagy egyetemi tudás-összetételt. Nem vitás, ez kétfajta képzési idő, kétfajta tudás. Álláspontja, hogy nem helyes az egyetemen kettős képzési célt megjelölni; ami nem azt jelenti, hogy ki kell irtani az egyetemről a szakismereteket, igy például a külker.technikát. Az a cél, hogy az emberek azonnal be tudjanak illeszkedni a vállalat érdekébe, azonnal legyenek felelős beosztással megbizhatók. Ugy hallotta, hogy a főiskolai végzettségű embereket gyorsabban tudják beállitani a munka menetébe. Tehát nem kell mikró- ós makróképzés, egyfajta kell, ebbe azonban helye kell hogy legyen olyan gyakorlati ismereteknek, mint például a külker.technika is. Ami a létszámot illeti, ebből következik, hogy két tényezőt kell figyelembe venni: nekünk az elkövetkező időszakban jelentősen több újonnan végzett külkereskedelmi szakemberre van szükségünk. Sőt, még annál is többre, mint ahogy terveztük. Egyrészt a külkereskedelmi szervezet fejlesztésénél, valamint az októberi "Határozat" tartalmi végrehajtásánál is ugy kell számolni, hogy a jelenleginél sokkal több külkereskedelmi szakember képzésére van szükség. A másik egy minőségi ugrás lesz: a nem külker, jogokkal rendelkező vállalatoknak is egyre több külkereskedelmi szakemberre lesz szüksége. Egyre több külkereskedelmi osztályt szerveznek majd a különböző vállalatok. Harmadszor: a munkába állításokról az ő gyakorlatuk sem kielégítő. Van egy olyan szemlélet, hogy az uj diplomásokról azt hiszik, hogy nem tud semmit. Elismeri, hogy létezik ellentmondás - MBZ maga az egyetem az, ami sokkol nagyobb arabiciókat táplál, mint amit a gyakorlatban meg lehet valósítani. A végzett egyetemista a diplomadolgozattal ugy érzi, hogy "megváltja a világot"ugyanakkor munkahelyen nem ugy kezelik. A főiskola nagyobb létszám-kerettel kell hogy dolgozzon, mint az egyetem. A joggal kapcsolatban első legnagyobb hiba, hogy a Közgazdaságtudományi Egyetemen a jogot technikának tekintik, /ez egy sok évtizedes baj/. A jog az semmiféle munkában nem lehet technika, a jog az szemléletet ad, egy megközelítést, egy tudományos rendszert. A jog az ugyanolyan alkotó-képző eleme a szerződésnek, mint pl. az ármegállapítások különbözősége, stb. Vitába száll azzal,hogy a jog technika lenne, és azzal is, hogy a közgazdaságtudomány és a jog valahogy a forma ós tartalom viszonyában állnak egymással. A javaslatokkal kapcsolatban itt az alábbiakkal nem ért egyet: az 1. pontnak az utol3Ó mondatával; a 3» ponttal kapcsolatban azt hiszi, hogy főiskoláinkat a jelenleginél nemcsak szervezettebbé, hanem intézményesebbé kell tenni. Megfontolás, hogy kell-e az a három év, nem elég-e kettő, mint a mérnökközgazdász képzésnél? Nagy problémának látja a nem külker.szakosok külker.képzését. Ez egy olyan probléma, amit meg kell vizsgálni. Végül - mivel a Külker. Szakbizottság nem tudta megvitatni ezt az anyagot, - ha van olyan javaslat, hogy e témával foglalkozzunk, üljünk össze, akkor természetesen utólag is megtehetik.