Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1979-1980
1980. január 21. - 1. A külgazdasági szak képzésének tartalmi kérdései - 2. A szerződéses munkák helyzete - 3. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai
3 Páli Láss Ióné : A 8. olclalon a Külkereskedelmi Szakbizottság tevékenységéről. Nem egészen világos az anyagból, hogy ez mivel foglalkozik és mi a£, kapcsolata a mi külker.-képviseletünkkel? Párizs La.jo s: A 13. oldal I. pontja: az üzletkötő-képzésről megállapítja, hogy az a Főiskola profilja. Nem érti, hogy akkor a javaslatnak milyon formában kellene érvényesülnie? Szentes Tamás : A bizottság a felmérés során csak a szóban forgó NGICB határozatot vegye figyelembe, vagy egyéb olyan határozatot is, amelyet a Politikai Bizottság az elmúlt két évben a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésbe hozott? Csizmadia Ernő : Ha"nincs több kérdés, megkéri az előterjesztőket, hogy válaszolj analcaz elhangzottakra. Kreskay Peronc : Szép elvtárs kérdésére: Baczoni Jenő nyugalmazott államtitkártól származik az óramegállapitás, aki ebben a kari vizsgálatban döntő szerepet vállalt. Ő a matematikai jellegű egyéb tárgyakat is ide sorolta, pl. a számítástechnikát, stb. Llivcla matematikához a külkereskedelemhez is ért korábban a Kari Tanács is elfogadta eztaz álláspontot. KupCsik elvtárs kérdésére: Eltekintett attól, hogy felsorolja azon tanszékeket, akik nera válaszoltak. De eltekint attól is,hogy idézzena hozzáérkezett tanszéki észrevételekből, melyek többsége enyhén szólva nem az Egyetemi Tanácsülés elé valók. Szorgalmazni kellett volnaaz összes tanszék állásfoglalásának beszerzését is. A ITGKB határozata titkos, melyet a titkos ügykezelés szerint kezelnek. A Minisztérium segítségét annyiban kapták meg, hogy szószerint leirták s határozatból a ránlc vonatkozó részeket, melyet sajnos, csak most, január 15-én kaptak meg, s ennek következtében nem tudták kellő formában figyelembe venni. A vizsgálat beindulásakor arra volt utalva, amit a rektorhelyettes elvtárs mondott a Rektori Tanáco-i vita alkalmával. Az egyetemi munkaterv kidolgozásakor erősvita volt, hogy miért ezt a szakot vizsgáljuk. Akkor az egyetem vezetősége azt mondta,hogy a ITGKB határozatvégrehajtása hozta előtérbe a kérdés vizsgálatát. Több időt kellett volna biztosítani a munkához, s akkor a bizottság vitát folytathatott volna olyan kérdésekben is, hogy milyen tárgyak összevonása látszik célszerűnek, amit már Baczoni elvtárs is felvetett. A külker. Szakbizottság tevékenységét nem áll módjában ismerni, de igen tisztelt elnökét dr.Szász Iván elvtársat meghívtuk, ús ő majd ismerteti annak tevékenységét. Az előterjesztésben arról van 'szó, hogy a Külker.tanszék a jelenlegi körülmények között kettős képzési célnak igyekszik eleget tenni, és e kettős képzési cél okozza a legnehezebb problémát. Az üzletkötői képzés rokon vonást mutat a külkereskedelmi főiskolai oktatással, az egyetemi képzés számára bizonyos fokig idegen, ez t érzékeltetjük elég jól az anyagban is. Ugyanakkor a Tanszék munkájában a külkereskedelmi lcépzésegészére irányadók az I.ISZIiP 13 külkereskedelemre vonatkozó határozatai. Ez azonban nem ilyen egyszerű kérdés, és ajelen anyagnak nem volt célja, hogy az liSSIIP IC3 vonatkozó határozatának végrehajtását vizsgálja. Itt merül fel az, ami a 2.sz. mellékletben is szerepel, hogy ma már a közgazdász képzés megfelelő külgazdasági képzés nélkül elképzelhetetlen. A
