Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1978. december 18. - 1. Tájékoztató a tanszékvezetői megbeszélésekről - 2. A tudományos kutatómunka szervezése és irányítása - 3. A szervezés egyetemi oktatásának helyzete - 4. Egyebek - Emlékplakett Antoniewitz Flóriánnak - Páli László megbízása tanszékvez. teendőkkel Ferencz L. betegsége idejére - Nevelési Bizottság jóváhagyása
- 6 -Ehhez a könyvvitelnek megfelelő információkat kell biztosítania, könyvviteli feljegyzéseket kell készítenie. Ez egyáltalán nem tűnik ki a fejezetből, számos beruházási lebonyolítási formát pl. nem is tárgyal. Lényegesen javítani, illetve bővíteni kell. Rendkivül leszűkült - az eddigiekhez képest - a könyvviteli zárlat tárgyalása. Itt is véleményem szerint többet kell mondani, legalább annyit, mint korábbi jegyzeteinkben. Vitatható az is, hogy az egyes fejezetek, témák tárgyalását az analitikus elszámolás ismertetésével kezdjük-e. Ez rendszerint lényegesen meg is haladja a szintetikus /főkönyvi/ részek terjedelmét. Egyéni véleménye, hogy az analitika a főkönyvi elszámolások szükségszerű kibontása, igy logikailag a szintetikus eljárások ismertetése megelőzi az analitika tárgyalását. Itt kell megjegyeznem azt a szerzők közötti felfogásbeli különbséget, amely a gazdasági folyamatok könyvviteli rögzítésének eltérésében mutatkozik. En azokkal a szerzőkkel értek egyet, akik az egyes gazdasági események elszámolását maximálisan a könyvviteli számlacsoportokban mutatják be és a hangsúlyt az elszámolás logikai folyamataira, lépéseire helyezik. Ez ugyanis mindig változatlan, mig a számlaszámok néha teljesen érthetetlenül módosulnak /1977-ben az Árkockázati alapot a 4691. számlán kellett nyilvántartani, 1978-tól a 4ő97-es számlán. Ilyen logikai bukfenc a számlakeretekben nem ritka!/ Minthogy jegyzet, illetve tankönyv írására neyi kerülhet sor gyakran, helyesebb, ha az elszámolás folyamatát, az érintett számlacsoportokat ismertetjük. Ebben például - kis kivétellel - 10 év óta nincs változás, már tudniillik az elszámolások szabályozásában. Ez utóbbi dologra egyéb vonatkozásban is ügyelni kell. A gazdaság helyzetének alakulásától függően, a szabályozókban elég gyakori a változás. így pl. a VI. fejezet - amely különben példásan színvonalas 15 %-os tartalékalap-képzésről beszél, holott 1978. XII.31-el ez 25% -ra módosul. Jobb ezeket a kérdéseket áthidalni, pl. úgy, hogy a