Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1978. december 18. - 1. Tájékoztató a tanszékvezetői megbeszélésekről - 2. A tudományos kutatómunka szervezése és irányítása - 3. A szervezés egyetemi oktatásának helyzete - 4. Egyebek - Emlékplakett Antoniewitz Flóriánnak - Páli László megbízása tanszékvez. teendőkkel Ferencz L. betegsége idejére - Nevelési Bizottság jóváhagyása
- 4 -indokolt tudományos munka hiányát igyekeznek menteni. Általában megállapítható, hogy az egyetem oktatói-kutatói állományának minőségi összetétele több tekintetben sem megfelelő. A tudományos kutatási teljesítményekben mutatkozó egyenetlenségekben szerepet játszanak az oktatási terhelések is, amelyek különösen igényes nevelő-munka esetén jelentenek nagy időlekötést. A nagy óraterhelések különösen egyes oktatóink vonatkozásában csökkentik a kutatás időalapját, s ebben az összefüggésben hasonló következménye van az egyetemen belülj. és kivü£ közéleti terhelésnek is. A közéleti és társadalmi tevékenységekkel járü terhelések az egyetem vezetése mellett másokat is nagymértékben érintenek. Nagyok a bürokratikus kötelezettségekkel és értekezletekkel kapcsolatos időveszteségek is. Általában az a kép, hogy az oktatási, közéleti és eg^b munkák oktatóink jelentős részének munkaidejét /8 óra/ nagyrészt kitöltik, s ezért a tudományos eredmények számottevő része ezenfelüli időben /12 órás napi munka, hétvége és szabadság/ születik. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a színvonalas és tartalmas oktatói tevékenység és az önálló kutatási eredmmények szerves egységet képeznek. A kutatással jól összeegyeztetett oktatás a tudományos eredmények állandó konrolljául szolgálhat. Minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy több tanszék tudományos teljesítménye nem marad el a megfelelő intézeti kutatástól. Nem minden esetben egyértelmű a korreláció a kisebb óraterhelés és a nagyobb tanszéki kutatások között. Számos példa hozható, hogy a tanszékek és oktatók magas óraterhelés mellett jelentős tudományos eredményeket produkáltak és forditva, a kis oktatási kötelezettség igen szerény tudományos kötelezettséggel párosult. A terhelés ésszerűbb megoldása és az időkihasználás javitása szempontjából a tudományos munka vonatkozásában bizonyos előrelépést jelentett az alkotószabadság intézményének a bevezetése. Az alkotószabadság feltételeit azonban nem mindig sikerült biztositani, sokhelyütt nincsenek meg az oktatói tartalékok. A lehetőségek kihasználása az egyes tanszékek, valamint egyének részéről sem mindig tervszerű.