Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1978-1979
1979. február 28. - 1. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata - 2. Intézkedési terv az Ifjúsági törvény végrehajtására. az 1979/80-as tanévre - 3. Beszámoló a szerződések munkákról - 4. Egyebek - A KTI új szakjai és tanterveinek jóváhagyása
m. -2tal, idő közben uj rendelkezések tömege látott napvilágot, változások történtek az Egyetem működési rendjében. Mindennek következtében kb. 4 éve tüztük először napirendre az átdolgozást. Az Egyetemi Tanácsot akkor arról kellett tájékoztatni, hogy levesszük a napirendről a szabályzat átdolgozását, mert a Művelődési Minisztériumban uj mintaszabályzat kidolgozása volt folyamat ban, amely nagyobb átalakitásókat tervezett, s igy nem lett volna időszerű az uj szabályzat kidolgozása. Ez meg kétszer ismétlődött meg. Ennek nyomán a Minisztérium mégis sürgette a szabályzat kidolgozását, ezért ismét napirendre tüztük az átdolgozást. Ennek előzményei már ismertek. Előzetes egyetemi tanácsi, pártbizottsági állásfoglalás után indult meg a részletes kidolgozás. Minden egység, tanszék megvitatta a testületi viták nyomán kialakult változatot. A tanszéki viták kari összegezése után központilag létrehozott előkészitő bizottság dolgozta fel, a Szakszervezeti Tanács is megvitatta ennek egy korábbi változatát. Az észrevételek helyet kaptak a most közzétett anyagban. Az anyag előtörténetét azért kellett ismertetni, mert "utótörténete" is lesz, amiről szintén beszélni kell. Olyan tájékoztatást kaptunk, hogy készülőben van néhány nagyon fontos olyan központi szabályozás, amely bizonyos értelemben ellentétes a mi szabályzatunkkal, pl. a szervezeti felépités, nagyobb integráció évek óta vitatott kérdésében. Szabályozás készül az Ifjúsági törvénnyel kapcsolatban is. A múltkor itt járt a Pedagógus Szakszervezet vezetősége és jelezték, hogy a Szakszervezet is előkészit egy elaborátumot. Tehát rövid időn belül néhány nagyobb horderejű kérdésben szabályozás várható. Joggal felmerül a kérdés, hogy miért vitatjuk, van-e értelme vitatni ezt az anyagot. Erre a kérdésre nem tud választ adni. A szabályzatra szükség van, nem lehet éveken keresztül ugy működni, hogy a régi szabályzatot nem tudjuk figyelembe venni, tehát karbantartani, az élethez igazitani kötelességünk. Ugyanakkor az élet természetes folyamata, hogy állandóan ujabb döntések születhetnek. A szabályzat mindig egy adott pillanat helyzetét fejezheti ki és a következő pillanat ezt felborithatja. Ezért ugy véli, hogy mégis vitatni kell a szabályzatot, döntésre kell jutni, azzal, hogy a szabályzat véglegesitése során mindazokat a központi döntéseket, jogszabályokat, amelyek belátható időn belül megszülettek, amelyek a minisztériumi jóváhagyás és a mostani vita között napvilágot látnak, értelemszerűen be kell dolgozni a szabályzatba. Most olyan szöveget tudunk elfogadni, amiről már most tudjuk, hogy nem lehet végleges szöveg, hogy néhány központi szabályozás ezt módositani fogja. Csak egy kérdésben lát komoly problémát, a szervezeti keretek problémakörében, hiszen a most már sok év óta ismételten napirend re tűzött szervezeti változtatások valóban lényeges kérdéseket érinthetnek, például hogy legyen-e három kar, vagy ne legyen kar, vagy két kar legyen. Még inkább a lényeget érinti, ha figyelembe vesszük, hogy a kari átszervezés esetleg nagyobb tanszéki integrálással kapcsolódna. Ugyanakkor szükséges leszögezni, hogy ezt