Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. június 13. - 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 2. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 3. Beszámoló a rekonstrukció előkészítéséről
-2558. §. 4. bek.: meg kellene forditani vagy külön mondatban rögzíteni a megőrzéssel és doktori dolgozatként való elfogadásról Írottakat. Az államvizsga bizottságok tagjainál lehetőséget kellene adni adjunktusok bevonására, is, külön elbírálás alapján. 64. §. 2. bek.: szándékosan nincs szó a komplex államvizsgáról? mert a tematikának is ezt kellene tükröznie. 31. oldal, 1. bek. b/: nem a javaslatról, ha,nem annak elfogadásáról dönt. A 3. §.-ban felesleges, hogy az államvizsga elnöke és tagjai "sajátkezűleg" irják alá. H o f m a n n Istvánné: Nem ért egyet azokkal a megjegyzésekkel, amelyek szerint a gyakorlati jegyrálunk más jellegű. A kellő rugalmasság érdekében nem kötötték meg, hogy a hallgató hol váriasszon szakszemináriumot. Abban a szaktanszéknek van szerepe, hogy a hallgató megfelelő témát válasszon. Ha a szakszemináriumvezető a hallgatóval dolgozatot iratna, ez már alapja lehetne a szakdolgozatnak is. Ha a szaktanszék irja elő a szakdolgozat témáját, ezzel tulajdonképpen a szakszeminárium szerepét ebben elveszíti. Vadász István: lo. §. 5. bek.: a tanulmányi kirándulásokat a tantervben rögzíteni kell, mert az autóbusz csak igy lehet ilyen célra igénybe venni. Az őszi mezőgazdasági munkákra hosszabb távú szerződést kötünk, ezért indokolt lenne ezt a vizsgaszabályzatban is rögzíteni. Szarvas László: Az előadások látogatásával kapcsolatban azzal ért egyet, hogy az előadás mint oktatási forma, sok válsággal küzd, de nem lehet szabályzattal megoldani. Az azonban nyilvánvaló, hogy az előadás anyaga számonkérendő, a szakképzéshez tartozik. Megfontolandónak tartja, hogy a számonkérési formák között a szeminárium és a gyakorlat is szerepeljen, hogy ott egy-egy előadás anyagát megbeszéljék és ezzel késztessék a hallgatókat az előadásokon való részvételre. Egyetért Hofmanné elvtársnőnek, a szakképzést kell a képzés bázisának tekinteni, ezért a szakszeminárium és a szakdolgozat egységét fontosnak tartja, ehhez kisegitő lehet az alternativ rendszer. Egyre inkább hangsúlyozzuk a szakvezető tanszék felelősségét, ha szerepe másodlagossá válik ebben a tekintetben, számos követelménynek eleve nem tehet eleget. A 15 hét szorgalmi és 5 hét vizsgaidőszak nem reális, nem teljesíthető. 14. §.: a szünetek meghatározásánál véleménye szerint nincs szükség az Egyetemi Tanács meghallgatására.