Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. június 13. - 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 2. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 3. Beszámoló a rekonstrukció előkészítéséről

-825. oldal: nagyobb intézmények minden 25 plusz fő után választanak képviselőt a kari tanácsba. Az intézeti tanszékek vezetői hivatalból nem tagjai a kari tanácsnak, jó lenne, ezen változtatni. Tisztázni kellene a kari tanácsok és az Egyetemi Tanács viszonyát pl. személyi ügyekben való döntésnél most joga van a kari tanács nega,tiv állásfoglalása, esetén is az Egyetemi Tanácsnak pozitivan állást foglalni. Javasolja, hogy ha a kari tanács nem ért egyet, az ügyet már ne terjesszék az Egyetemi Tanács elé. Szarvas László: Javasolja, hogy ne döntési szándékkal tárgyalja az Egyetemi Tanács az előterjesztést, már eddig is rengeteg észrevétel hangzott el, amelyeket figyelembe kell venni. Az előterjesztés hosszabb időre meghatározza a működés kereteit, de legalább 3-5 évenként felülvizsgálatra, kiegészítésre szorul. Ezért meg kellene fogalmazni, hogy a, szabályzat bizonyos pontjait is mód.ositha,tja, az Egyetemi Tanács, ne kelljen mindig a,z egészet napirendre tűzni. A tervezetet elég rugalmasnak tartja,, lehetőséget ad a kani szervezet módosítására, ugyanakkor bizonyos pontokon nem lépett tul az eddigi gyakorlaton, nem ad elég utmutatást a változtatásokra. Mereven fogalmaz az intézetek esetében, hogy azok kari szervezetben működnek. Az intézet esetében is indokolt lenne a rugalmasságot biztositani, bizonyos általános vonásokat tartalmazó paragrafusokat még be kellene iktatni. Meg kellene emliteni a pártszervezet helyét, szerepét a szabályzatban, mert erre épülhet a konkrét kérdésekben hozandó döntéseknél a pártszervezet szerepe. Több figyelmet érdemelt volna a rektor és a testületek kapcsolata, illetve az egyszemélyi és testületi vezetés elvének és gyakorlatának következetesebb megfogalmazása,. Ugyanakkor fontos a demokratikus centralizmus elvének tükrözése és alkalmazása. A választottak visszahívásával kapcsolatos probléma a PB ülésén elég nagy hangsúllyal szerepelt. Véleménye szerint a,z Egyetemi Tanácsnak is növelni lehetne a választottak arányát akár karonként több vagy az adminisztratív területről is több választottal. Bikics István: Egyetért azzal, hogy rugalma,s keretet kell kialakitani a szabályzatban. Helyesebb lett volna az Egyetemi Tanács vitáját ugy megrendezni, hogy a koncepcionális kérdésekre irányit jak a figyelmet, olyan elvekre, hogy a tanulmányi munkában szigoritani kivánunk-e, valamint a demokratikus centralizmussal kapcsolatos kérdésekre. Javasolja, hogy a bevezető fejezetben bizonyos általános közjogi elvek szerepeljenek. Az elmúlt lo évben voltak olyan hibák, hogy fontos elveket az Egyetem vezetése nem tartott be, ezért le kellene szögezni, hpgy pl. az oktatásban az általános képzés hogyan kapcsolódik a szakképzéshez, hogy azt ne lehessen megsérteni, hogy az Egyetem az ágazati és funkcionális képzés kombinációját tartja szükségesnek, hogy mit jelent az egyetemi jelleg. Érdemes lenne a ka,ri, tanszéki, intézeti integrációt újra végiggondolni, a hatáskörök átengedésének ügyét stb. A tanszékek nem szigorú kari rendben dolgoznak, ezért rendezni kellene,