Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. június 13. - 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tervezete - 2. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tervezete - 3. Beszámoló a rekonstrukció előkészítéséről

ar. -2Elnök az ülés megnyitása után üdvözli az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság megjelent tagjait, a meghivott tanszékvezetőket, az Egyetemi Tanácsülésen első alkalommal részt vevő Solti Lászlót, a Kereskedelmi Kar diák képviselőjét, Németh Györgyi! érdekvédelmi felelőst. Az együttes ülés célja széleskörű általános eszmecsere folytatása a meghivéban jelzett napirendekről. Sok évre szélé lényeges döntések megalapozásáról van szó. Az Egyetemi Tanácsnak döntési joga van a szervezeti és működési, valamint a tanulmányi és vizsgaszabályzat ügyében, a Pártbizottság az állásfoglalás igényével vesz részt a munkában. A rekonstrukciói szóló beszámolóban szereplő kérdések nem egyetemi tanácsi döntési hatáskörbe tartoznak, erről a két testület tanácskozik, javaslatokkal szolgálhat, hogy a vezető testületek véleményének meghallgatásával szülessék a döntés. Azokban a napirendekben, ahol az Egyetemi Tanácsnak dönteni kell, a Szakszervezeti Tanácsnak is állást kell foglalnia, ülésüket junius 15-én tartják. Javasolja, hogy a mai alkalmat használjuk ki a széleskörű vitára, nem feltétlenül azzal az igénnyel, hogy ma döntsön a Tanács, hanem előre láthatólag szeptemberben terjesztenénk elő a végleges változatot. Semmi sem sürgeti, hogy ma kerüljön döntésre sor. Az 1. napirendi pont tárgyalásának, ill. előterjesztésének előzményei: 3 éven keresztül szerepelt napirenden és vettük le a napirendről ezt a munkát, mivel a Minisztérium munkatervében is állandóan szerepelt ez a kerdes, ugy tűnt, hogy a keretszabályzatot a Minisztérium kidolgozza és ezt célszerű volt megvárni. Tisztázódott idő közben, hogy a Minisztérium ezt egyelőre levette napirendről, ugyanakkor határozottan igényli az egyetemi szabályzat korrigálását. így került sor az előterjesztés kidolgozására, amire ad hoc bizottságot kért fel, Csanádi György elvtárs vezetésével, aki már a munka elején betegség miatt a munkából kikapcsolódott, s a bizottság vezetését Mózes László elvtárs látta el. A szabályzat-tervezet sok ponton nem tér el az előzőtől. A vita szempontjából nemcsak az eltérő részek lényegesek, hanem azok is, amelyek nem térnek el. Az állásfoglalás tulajdonképpen az Egyetem szervezeti rendjének alapkérdéseit érinti, pl, hogy fenn kivánjuk-e tartani a kari, tanszéki szervezetet vagy lényegesebb átalakításokat akarunk. A szabályzat-tervezet tulajdonképpen a változatlanságok mellett foglalt állást. Az előterjesztők célja a minél kevesebb változtatás volt. Ebben nem teljes az álláspontok összhangja a Minisztérium és az Egyetem kö-