Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1978. március 28. - 1. Személyi ügyek. - 2. A Szocialista Vállalat kutatási főirány helyzete, feladatai - 3. Az 1977.évi költségvetés, az 1978. évi irányelvei - 4. A szerződéses munkák helyzete
10 építése, részben a vezetési rendszer fejlődése következtében. A gyakorlat tehát részben már túlhaladta az elméleti felfogást. f./ Ujabb bizonyítékokat nyertünk a szervezéstudományi irodalomban már régebben kifejtett felismerésre, hogy a vállalati funkciók között tartósa n nem lehet rangsort felállítani, vagyis ezek a funkciók esetenként egyenrangúak, mig más körülmények között rangsoruk változhat. Az eredményes gazdálkodás feltételeinek biztosítása pl. semmiképpen aeia korlátozhatja a dolgozók tulajdonosi részvételi lehetőségeit, ugyanakkor az üzemi demokrácia sem akadályozhatja pl. a tudományos munka- ós üzemszervezés hazai és nemzetközi vívmányainak felhasználását. E két funkció szerves összefüggése nyilvánvaló, a vállalati gyakorlat persze szükségképpen ellentmondásosan jelentkezik. g./ Széleskörű vizsgálatok igazolták, hogy a vállalati funkciók egymással összefüggő, komplex tervezésének és szervezésének hiánya az egyes funkciók külön-külön való sikeres érvényre jutását is lehetetlenné teszi. Ha például a vállalat nem tervezi tudatosan műszaki fejlesztésének szervezési, vezetési hátterét, ha a tervezésben nem veszi figyelembe az innovációs fejlődés - bizonyítottan létező - szakaszosságát, zavarok támadnak a vállalati fejlődésben, késik vagy meghiusul a fejlesztés, rossz hatásfokú a szellemi kapacitás kihasználása, végső fokon az irányító és fizikai munkaerő pazarlását okozza. Ezek a felismerések a vállalati stratégiával, szervezéssel, < a vállalat fejlődéselméletével foglalkozó kutatásaink integrálását teszik szükségessé. h./ Bizonyítható, hogy a szocialista vállalatok magatartását motiváló tényezők között fontos szerepe van a tartalékolásra irányuló törekvésnek, mind a munkaerő-, mind az álló- ós forgó-
