Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1978. március 28. - 1. Személyi ügyek. - 2. A Szocialista Vállalat kutatási főirány helyzete, feladatai - 3. Az 1977.évi költségvetés, az 1978. évi irányelvei - 4. A szerződéses munkák helyzete

-15az előkalkulációs lapot. Kovács Sándor: Ha a véleményező testület egy tagja kimenne a vállalati zsűribe, amikor a munka elfogadásáról döntenek, esetleg jó lenne. Pal ánkai Tibor: Teljesen egyértelmű, hogy szükségesnek tartjuk a KK-munkát a népgazdaság és az Egyetem szempontjából egyaránt. Kérdés, hogy a jelenlegi szabályozás azt szolgálja-e és összhangban van-e ezzel. Véleménye szerint nem. Egy sor adminisztratív megkötöttség van, ami akadályoz, és szemléleti probléma is van, a hozzászólásokból is kiderültek ezek. Ezek is akadályozzák a KK-tevékenységet. Nagyon fontos a bizalom, a felelősség; ugy kellene megközelíteni, hogy kollektív felelősség van. A véleményező testület tulajdonképpen javaslatot tesz az állami vezetőnek, nagyon fontos ellenőrző szerepe is van a helyes arányokat stb. illetően. A bizalomról is szó van, amikor pl. egy országos intézmény elfogadó nyilatkozatot tesz, ne akarjuk feltétlenül még külön felülbírálni, külön szakértőt bevonni. Ha megfelelő kollektív felelősség, bizalom van, ha feltételezzük, hogy megfelelő felelősséggel vállalnak és végzik a munkát, akkor azok a torzulások kiküszöbölhetők, amelyek esetleg helyenként felvetődtek. Jelenleg általános gyanakvás és túlbiztosítottságra törekvés mutatkozik. Sokszor valóban vakon közelitjük a dolgot, mert olyan szakmai kérdésekben kell aláírni, amelyekben nem tud az illető felelősséggel állást foglalni, arra van utalva, hogy megbízik az elfogadó nyilatkozatban. Csak indokolt esetben, amikor megalapozottan merül fel probléma, akkor kell szakértőt felkérni. A besorolások kérdése a Kereskedelmi kari tanácson is felvetődött Nagyon rossz lenne, ha csak a végelszámolásnál derülne ki, hogy milyen kategóriába sorolható a munka, ezt alaposan meg kell nézni csak nagyon indokolt esetben célszerű kategóriát változtatni. Az anyaggal kapcsolatban egyetért a tudománypolitikai szempontból való mélyebb elemzés igényével. Ilyen probléma a "hogyan hasznosult" kérdése is. Erre a dékánnak nyilván nincs lehetősége, legfeljebb megkérdezi a tanszékvezetőt, vagy kiküld egy bmzottságot, amely ezt vizsgálja, de ezt sem szabad túlméretezni. Egyetért az áremelkedéssel kapcsolatos problémákkal, de nem hiszi hogy ezt a jelentésben célszerű lenne taglalni, ez a legtöbb esetben nem megfogható. Orosz László: Igaz, hogy 1976 1. és 2. felében nagy visszaesés volt, de 1977 végére már emelkedett a szerződéskötések és a vállalási összegek aránya. Ezért nem szabad végső következtetéseket levonni a szabályozás hatásaiból. A Minisztérium nyilván