Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1977. november 28. - 1. Jelentés a KTI-ben folyó továbbképzési rendszerről
U) -lokidolgozta a programot, amelyet az Intézeti Tanács megtárgyalt, de meghivást erre az ülésre nem kapott. A Tanács állásfoglalása szerint a képzést meg kellene inditani, a tematikát átdolgozandünak Ítélte. Ez megtörtént és várta, hogy e teren előre lépjünk, azonban az előterjesztés szerint ez nem történt meg, a tervgazdasági szakon belül egy specializáció meginditását tervezik, de ez nem oldja meg ezt a problémát, hanem önálló szak kellene. Kéri a Tanácsot, hogy a határozati javaslatok 5. pontjába vegyük fel ennek megoldását. V á g i Ferenc: Az előterjesztésből megállapítható a szakközgazdász-képzés strukturája, azonban a kialakult irányok létjogosultsága egyértelműen nem bizonyosodik be, és meg sem kérdőjelezték. A gyakorlat sem ad elég támpontot a fő irányokra. Javasolja, hogy a már kialakult irányzatok maradjanak, amelyekre már van bizonyos tananyag és oktatási háttér, fenntartva, hogy a velük kapcsolatos problémákat a továbbiakban megvizsgáljuk. Hogy ez milyen szervezeti formában történjék, ebben közelebbit kellene mondani, mint jelenleg történik. Nem tudja másképp elképzelni, mint hogy az oktatás mögött az egyetemi tanszéki szervezet van, hogy ezt az összegyetemi feladatok között kezeljük. Az oktatásmódszertani kérdéseket sem lehet ettől elválasztani. A továbbképzésnek nincs megfelelő technikai háttere, ha ezt ki akarjuk alakítani, nem lehet önköltséges alapon tenni, ezt is fel kellene vetni. Az egész szakközgazdász-képzés szegényes alapokon folyik. A strukturán csak nagyon szükséges esetben tartja indokoltnak most változtatni. Pal ánkai Tibor: Az előterjesztés fő erénye, hogy reális, csak ott javasol változtatást, ahol megvannak a feltételek. Az egyik lényeges kérdés, hogy mit oktatunk. Fontos feladat, hogy egy éven belül ez kidolgozásra kerüljön. A legfontosabb a gyakorlati igényekhez való alkalmazkodás. Ahol változtatási ^raslat van, már kifejezi a gyakorlat igényeit, néhány szak esetében ezt meg tudja Ítélni. Javasolja, hogy néhány fontos változtatást határozzon el a Tanács, amelyek szükségessége már felmerült. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy bizonyos esetekben, amikor a tárgystrukturák, tematikák kidolgozásra kerülnek, még további módositásókra lesz szükség. A tematikák kidolgozásánál kell érvényesiteni a rugalmasság elvét, alternációk kidolgozását, amelyek évenként is változhatnak. Ekkor kell megoldani a mikro és makro ismeretek, tárgyak arányát. Azzal ért egyet, hogy nem szabad szük specializáció irányába vinni a belső strukturát, hanem komplex kitekintést kell adni a kapcsolódó területekre, a szak jellegétől függően. A másik kardinális kérdés, hogy kik oktatnak. Nem az a helyzet, hogy kihasználatlan kapacitások vannak az Egyetemen, hanem az oktatógárda nagy része túlterhelt, nem mindig sikerül megtalálni a megfelelő külső erőket sem. A továbbképzést illetően nem volt semmiféle káderfejlesztési tervünk, felmerülhet a továbbképzésben oktatók továbbképzése is, ill. a külsők ösztönzése is erre.