Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978

1977. november 28. - 1. Jelentés a KTI-ben folyó továbbképzési rendszerről

3C ) - 6 S t a r k Antal: 1972-től nagy utat tett meg az Intézet, élő, működőképes továbbképzést teremtett, több uj eredményt produkált vagy karolt fel, ami az alapképzés szerves részévé is vált. Az eltelt idő elég ahhoz, hogy mérleget próbáljunk vonni és a jövő útját meghatározzuk. Ennek a célnak az előterjesztés minden erénye ellenére sem tesz teljes mértékben eleget. Az eddigi munka elemzését az anyag csak részben oldotta meg, nem erősége az önkritikus elemzés, minden szakról csak 1-2 soros megállapitás szerepel, ennél valamivel több a mellékletekben. A tájékoztató szerint a tervgazdasági az tulajdonképpen matematikai szak, a vállalati pénzügynél a tematika alapján túlzott a makro ismeretek aránya, ugyancsak a vállalati munkaügynél.is. Ugy látszik, hogy egy csomó szaknál sok a ,

,vatta"-ismeretanyag. Az alapképzésre vonatkozó megállapitások nem mindegyikével ért egyet, de azzal igen, hogy az alapképzés korszerüsitése nem kell feltétlenül uj szakstrukturát jelentsen. Meggyőződése, hogy a mostani szakstruktura hozta összhangba a továbbképzést 3.z alapképzéssel. A korábbi szakágazati rendszer mellett a továbbképzés szakjainak többsége ezek ismétlése volt, tulajdonképpen ezt szüntettük meg. A továbblépésnél döntő a gyakorlat igénye, ezt hiányolja leginkább az előterjesztésből. Ha a mikro szférát vesszük alapul, hogy milyen tipusu funkciókat kell ellátni, akkor a tervezéselemzés, gyártáselőkészitéssel kapcsolatos programozási funkció, szervezési, pénzügyi funkció lényegében kielégíthető. Részlegesen tudjuk kielégiteni a munkaügyi, értékesitési, áruforgalmi funkciót, ezen belül is különösen a belföldi és külföldi piacszervezési és árpolitikai funkciót. Tulajdonképpen semmit nem adunk a számviteli funkcióból, megoldatlan a műszaki fejlesztéssel, kutatási tevékenységgel összefüggő közgazdasági ismeretanyag, az anyaggazdálkodással, eszközgazdálkodással kapcsolatos terület, a b eruházás jellegű fejlesztés. A makro funkcióknál a tervezés, pénzügy, statisztika területe megoldott, nem megoldott a munkaerő, árpolitika, a műszaki fejlesztéshez kapcsolódó közgazdasági tevékenység. Tehát a szakstruktura nem teljesen felel meg a gyakorlat követelményeinek. Uj szakok inditásával kapcsolatban is több fenntartása van. Az árpolitika,árképzést nem érzi külön szaknak, meg kell oldani, de más szakokon belül. Az anyag- és eszközgazdálkodásnál nincs összhang a fejlesztés, beruházás ide kapcsolásával. Nehéz lenne állást foglalni ebben részletesebb tematika, program nélkül. Néhány szak esetében, ha változtatást tervezünk, megfontolandó az elnevezések megváltoztatása, sok esetben keveredik az alapképzéssel, pl. nemzetközi gazdasági kapcsolatok szak, tervgazdasági szak, pénz- és hitelügyi szak, amely sokkal inkább pénzés hitelpolitikai szak. A gazdasági elemző szak elnevezés is zavaró. Az anyag néhány alapkérdésre nem ad választ, pl. a vidéki szak-