Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1977-1978
1977. november 28. - 1. Jelentés a KTI-ben folyó továbbképzési rendszerről
Az el&észitő munka tapasztalatai alapján ugy vélj Ok, hogy mind a népgazdaság igényeinek, mind pedig Egyetemünk lehetőségeinek a harmadik alternatíva, ozj^^jes '^'"vona^ eyatemi l ellQ ^U ok ta tás felel meg, o f unk cio ná lis és a z dgftzqti képzési irányom rációnál is komMn álésával. E fő irány megválasztását támasztja alá, hogy Egyetemünk - mint már jeleztük - jelenlegi létszámkereteivel a népgazdaság egyetemi képzettségű közgazdász utánpótlását hivatott biztosítani, s a szakemberek a jelenleg belátható Időszakban a népgazdaság különböző ágazataiban fejtik majd ki tevékenységüket. Az ágazatok közötti különbségek ugyan a technikai fejlődéssel kétségkívül csökkeni fognak, de jelentőségük fennmai ad. Az ágazati elvről való lemondás szórt csökkentené a kiképzett szakemberek azonnali gyakorlati felhasználhatóságát és ezzel elkerülhetetlenül meghosszabbítaná a képzésre fordított Időt is. Egyidejűleg azonban lényegesen tovább erősödik a funkcionális feladatok jelentősége, s mind jobban el kell távolodni a képzés tárcaszemléletétől, amit az 1963-as reform is lényegesen előmozdított már. A tervező és szervező vagy az áruforgalmi tevékenységre nem csak ágazati keretben kell felkészítenünk hallgatóinkat. Ezért ugy véljök, hogy az egyetemi jellegű közgazdászképzés hosszú távon is szakosítással oldható meg a leghatékonyabban, amennyiben a szakokon belül oz ágazati és funkcionális elv - feltételeknek megfelelő - optimális kombinálását valósítjuk meg." A képzési rendszer jelenleg szükségszerű továbbfejlesztéséné l az előterjesztés megérett feladatnak tekinti a szakstruktura, a szakok képzési céljainak-vbzonylogos /de a funkcionálisé felé történő/- módosítását, a nagyobb altemációs lehetőbégek biztosítását, az oktatás egyetemi jellegének erősítését.
