Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. május 9. - 1. Az alternatív blokkok és egyedi alternatív tárgyak programja - 2. Az esti-levelező tagozatok persp[ektívikus] tanterve - 3. Beszámoló az 1976. évi költségvetésről, az 1977. évi irányelvek - 4. Az MSZI szervezeti és működési szabályzata - 5. Egyebek - Pol. gazd. oktatók továbbk. központ vezetői poszt betöltése - Rudas László dij létesitése - Egyetemi Plaket Gondi Józsefnek, Szabados Annának
w -26az intézeti forma nem szerepel. A szabályzat kimondja, hogy évente hányszor kell oktatói értekezletet tartani és melyik az az egység, amelyre ez értelemszerűen vonatkozik. Ha a jogszabályokkal vetjük össze, van egy rendelet, amely az egyetemek szervezetéről, működéséről intézkedik, ennek 44. §-ában az f/ pont definiálja az osztályt: tanszékek, tanszékcsoportok, ill. egyéb szervezeti egységek szervezete, tehát tágabb kategória, mint a kari intézet, tehát mégis gondolkodni kellene az elnevezésen. A 9.§ szerint az igazgató képviseli az intézetet egyetemen kivüli szerveknél. Kovács Sándor: Szabályzat készítésénél mindig felmerül, mi a cél, mit akarunk szabályozni. Szép elvtárs az interdiszciplinaritást hangsúlyozta. A szabályozásból érzése szerint az intézeti jelleg, az uj minőség nem érződik igazán, inkább az elhatárolás, mint az integrálás hatja át. A kutatás közös tevékenysége lenne az a fonal, amire jobban fel lehetne fűzni az intézeti tevékenységet és uj minőséget létrehozni, ez az oktatásra is kihat egy idő múlva. Ebből a szempontból a, kutatómunka megtervezését, ellenőrzési formáit kellene határozottabban megragadni . Működési és szervezeti szabályzatról beszélünk, tehát a működés az, amihez szabályzatot konstruálunk és nem forditva, ez alapvető elvi összefüggés. Az információs rendszerek osztályával kapcsolatban az informatika, matematikai statisztika alapjaival való foglalkozásról van szó, ez csak egyféle forrás, az információs rendszerről beszélve ez kevés, leszükitő megfogalmazás. Az 5. oldal c/ pont tartalmazza, hogy az igazgató kidolgozza a foglalkozások programját. Legfeljebb jóvahagyja vagy irányit ja. A h/ pont szerint közreműködik a káderfejlesztési tervek megvalósításában; a kádermunka vezetése, kidolgozása a feladata. A szakszervezetnek kivannak állami szerv szabályzatával feladatot osztani, ez sem helyes. Szarvas László: A szabályzat jelentős számú dolgozót érint, kihatása lesz az Egyetem, ill. a Kar arculatára, ezért fontosnak tartotta volna, hogy előzőleg a társadalmi szervek is véleményezzék, legalábbis a szakszervezet illetékes bizottságának véleményét kellett volna kérni. A maga részéről csak ugy tudja támogatni, ha valamilyen formában ez megtörténik. Az összes rendelkezésekkel ellentétesnek találja, ha az Egyetemi Tanács enélkül dönt, ezt feltétlenül pótlandónak tartja. Jó lett volna, ha a pártvezetőség is véleményt nyilvánit. Kéri a Tanácsot, azzal a feltétellel fogadja el a szabályzatot, hogy utólagosan az illetékes szakszervezeti szerv és a pártvezetőség is állást foglal. Forgács Tibor: A 14. §-ban szerepel a laboratórium és könyvtár, könyvtár másutt nem szerepel - miért kell megjegyezni, hogy mindkét egység az igazgatóhoz tartozik? S z u h a y Miklós: Az előterjesztéssel egyetért. A megfogalmazások nem mindenütt pontosak. Hogy a jelenlegi helyzetből előre