Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977

1977. május 9. - 1. Az alternatív blokkok és egyedi alternatív tárgyak programja - 2. Az esti-levelező tagozatok persp[ektívikus] tanterve - 3. Beszámoló az 1976. évi költségvetésről, az 1977. évi irányelvek - 4. Az MSZI szervezeti és működési szabályzata - 5. Egyebek - Pol. gazd. oktatók továbbk. központ vezetői poszt betöltése - Rudas László dij létesitése - Egyetemi Plaket Gondi Józsefnek, Szabados Annának

w -26­az intézeti forma nem szerepel. A szabályzat kimondja, hogy évente hányszor kell oktatói értekezletet tartani és melyik az az egység, amelyre ez értelemszerűen vonatkozik. Ha a jogsza­bályokkal vetjük össze, van egy rendelet, amely az egyetemek szervezetéről, működéséről intézkedik, ennek 44. §-ában az f/ pont definiálja az osztályt: tanszékek, tanszékcsoportok, ill. egyéb szervezeti egységek szervezete, tehát tágabb kategória, mint a kari intézet, tehát mégis gondolkodni kellene az elne­vezésen. A 9.§ szerint az igazgató képviseli az intézetet egye­temen kivüli szerveknél. Kovács Sándor: Szabályzat készítésénél mindig felmerül, mi a cél, mit akarunk szabályozni. Szép elvtárs az interdiszcip­linaritást hangsúlyozta. A szabályozásból érzése szerint az in­tézeti jelleg, az uj minőség nem érződik igazán, inkább az el­határolás, mint az integrálás hatja át. A kutatás közös tevé­kenysége lenne az a fonal, amire jobban fel lehetne fűzni az intézeti tevékenységet és uj minőséget létrehozni, ez az okta­tásra is kihat egy idő múlva. Ebből a szempontból a, kutatómunka megtervezését, ellenőrzési formáit kellene határozottabban meg­ragadni . Működési és szervezeti szabályzatról beszélünk, tehát a működés az, amihez szabályzatot konstruálunk és nem forditva, ez alap­vető elvi összefüggés. Az információs rendszerek osztályával kapcsolatban az infor­matika, matematikai statisztika alapjaival való foglalkozásról van szó, ez csak egyféle forrás, az információs rendszerről be­szélve ez kevés, leszükitő megfogalmazás. Az 5. oldal c/ pont tartalmazza, hogy az igazgató kidolgozza a foglalkozások programját. Legfeljebb jóvahagyja vagy irányit ja. A h/ pont szerint közreműködik a káderfejlesztési tervek meg­valósításában; a kádermunka vezetése, kidolgozása a feladata. A szakszervezetnek kivannak állami szerv szabályzatával feladatot osztani, ez sem helyes. Szarvas László: A szabályzat jelentős számú dolgozót érint, kihatása lesz az Egyetem, ill. a Kar arculatára, ezért fontosnak tartotta volna, hogy előzőleg a társadalmi szervek is véleményezzék, legalábbis a szakszervezet illetékes bizottságának véleményét kellett volna kérni. A maga részéről csak ugy tudja támogatni, ha valamilyen formában ez megtörténik. Az összes ren­delkezésekkel ellentétesnek találja, ha az Egyetemi Tanács enél­kül dönt, ezt feltétlenül pótlandónak tartja. Jó lett volna, ha a pártvezetőség is véleményt nyilvánit. Kéri a Tanácsot, azzal a feltétellel fogadja el a szabályzatot, hogy utólagosan az ille­tékes szakszervezeti szerv és a pártvezetőség is állást foglal. Forgács Tibor: A 14. §-ban szerepel a laboratórium és könyvtár, könyvtár másutt nem szerepel - miért kell megjegyezni, hogy mindkét egység az igazgatóhoz tartozik? S z u h a y Miklós: Az előterjesztéssel egyetért. A megfogal­mazások nem mindenütt pontosak. Hogy a jelenlegi helyzetből előre

Next

/
Thumbnails
Contents