Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. január 24. - 1977. február 14. - 1. Ipari Üzemszerv. Tanszék vezetésének ügye
-9oktatott tárgyak számát, alternativ "blokk-vezetést, szakvezető szerepet, az egy oktatóra jutó hallgatók számát is. K r e s k a y Ferenc: A Szakszervezeti Bizottság me^árgyalta az előterjesztést és alapelveiben egyetért azzal, bár voltak vitatott kérdések és ellemvélemények, ezek azonban az anyag egészét nem érintették. Központi helyet kapott a premizálás, az ezzel kapcsolatos álláspontokat szeretné jelezni. A dolgozók szempontjából közömbös, hogy milyen könyvelési tételre kerül a kapott prémium, ezért javasolják, hogy "egy kalap" rendszer legyen, tehát függetlenül a forrásoktól történjék az elosztás az egyes szervezeti egységek között, ez felszámolná a jelenlegi kusza helyzetet. A vita során eléggé exponálódott a szervezeti egységek státuszés bérgazdálkodása. Az SZB, ha időben jelzik az esetleges problémát, képviselni fogja az érdekelt tanszékeken dolgozók érdekeit . Elnök: Bizonyos részletkérdésektől eltekintve 4 csoportba sorolható észrevételek konzekvenciáját kell az anyag további sorsa szempontjából figyelembe venni. 1./ Azok a kritikai megjegyzések, amelyek az anyag további finomítására vonatkoztak - fogalmazások korrigálása, a terhelés megitélésénél a nem óra-jellegü terhelések figyelembe vétele stb. Az óraterhelés természetesen csak egy mozzanat, de nagyon karakterisztikus, tehát jogos külön tárgyalása, anélkül, hogy ezzel valamiféle normázást szeretnénk előmozditani vagy a Minisztérium figyelmébe szeretnénk ezt ajánlani. TErmészetesen sok mindent meg kell nézni,az Írásbeliség tervbe vett tárgyalásánál is bevonhatunk egyéb szempontokat is. Minden esetben az egyedi terheléseket akarjuk érvényesíteni, ill. figyelembe venni. 2./ Státuszok, ill. bérmaradványok központi hatáskörbe vonása: a bérmaradványoknál tulajdonképpen mindig igy történt, a státuszoknál ez nem érvényesült. A tanszéken maradás automatizmusát kívánjuk megszüntetni. Az ezzel kapcsolatos aggályok indokolatlanok, nem reális veszély a Tanszék számára, hogy ha egy oktatót elvisznek felsőbb szervekhez, státuszát automatikusan elveszti. Az összes érdekeltek bevonásával történő testületi döntést indokoltnak tartja, s véleménye szerint elfogadásra lehet javasolni ezt az elvet, mint az Egyetem össz-érdekeit figyelembevevő létszámgazdálkodási kiinduló elvét. 3./ A bér-problémával kapcsolatban igaz, amit László elvtárs mondott, hogy a felsőbb bérkategóriákban a béren felül több ellensulyozási lehetőség van, és ezt a külső jövedelmek is alátámasztják, ennek ellenére van egy olyan tolerálhatatlan folyamat a vezető oktatógárda bérezésében, amit adott szük lehetőségeink között sem vállalhatunk. Hibás helyi bérpolitika lenne, ha eleve a külső munkákra orientálnánk oktatógárdánkat. Ezeket