Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1976-1977
1977. január 24. - 1977. február 14. - 1. Ipari Üzemszerv. Tanszék vezetésének ügye
-2elképzeléseiről Garamvölgyi miniszterhelyettes elvtárs állásfoglalást kért személy szerint mint rektortól. A kérdés súlyára tekintettel a FVB-vel szóbelileg és részletesebb Írásbeli szöveg alapján a Rektori Tanáccsal megkonzultálta és ennek nyomán terjesztette fel a kért anyagot. Ez után Craramvölgyi elvtárssal szóbeli beszélgetést is folytatott. Országos elképzelések szerint kerül napirendre az egyetemek és főiskolák szervezeti rendje, ennek keretébe'vágott az Egyetemtől kért feljegyzés is. A következő rektori értekezleten ez lesz a fő napirendi pont. A Minisztérium a tavasz folyamán fejezi be irányelveinek kidolgozását és előreláthatólag juniusban kerül a Minisztertanács elé. Ezért a miniszterhelyettes elvtárssal való megállapodás értelmében ebben a tanévben érdemben nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel, hanem a következő tanévben munkatervi feladatként iktatjuk terveink közé, azzal a céllal, hogy a kérdés súlyának megfelelően az összes fontos testületi fórumok megvitathassák, kialakíthassák a tennivalókat. Nincs semmiféle olyan elképzelés, ami radikális, kötelező, mindenre kiterjedő átszervezést jelentene, csupán ésszerű, az élet^követelményeihez igazodó átszervezések kerülhetnek napirendre, amelyek nem sérthetik az Egyetem munkarendjét, fejlődését. Biztosítja az Egyetemi Tanácsot, hogy e tanévet' a programok, tananyagok készítésének nyugodt, zavartalan periódusának kell tekinteni és a következő évek sem jelenthetnek olyan mozgást, amely megzavarhatná ezt a munkát. S t a r k Antal: A táblázatokkal kapcsolatban néhány megjegyzés: az adatoknak általában nem szabad túlzott jelentőséget tulajdonit ani, annál is inkább, mert az egyeztetesek ellenere kisebb— nagyobb pontatlanságok előfordulhatnak, s nem tartalmazzák az oktatók konzultációs, dolgozat javítási, vizsgáztatási stb. elfoglalt ságát, nem tudnak különbséget tenni a különböző óratípusok között, így a kimutatott terhelés nem a tényleges terhelést fejezi ki. Mégis van jelentősége a felmérésnek, mert képet ad a közvetlen oktatási terhelésről, a tanszékek közötti kisebb-nagyobb aránytalanságokról. Levonhatjuk azt az egyértelmű következtetést, hogy erőteljesen jelentkezik a tervszerűbb munkaerő-gazdálkodás szükséglete. Az óraterhelési táblázatokból kiderül, hogy az összes oktatási terhelésünknek mintegy 4o fo-át a Nyelvi Intézetnek kell lebonyolítani, ez mutatja, hogy lényeges változtatásra van szükség a létszámfejlesztésben is. A teremigényre vonatkozó táblázatból az látható, hogy a szemináriumi termeiméi változatlanul nagyobb az igény a lehetőségeknél, ez olyan órarend készítését teszi szükségessé, amivel sem az oktatók, sem a hallgatók nem mindenben fognak egyetérteni. Elnök: Bármennyire orientációs jellegűek is, nagyjelentőségűnek kell tartani ezeket a táblázatokat, mert talán soha nem volt ilyen áttekintés az Egyetemi Tanács előtt a közvetlen oktatási terhelésekről. Forgács Tibor: 9. oldal 1. bekezdés vége: mit számítanak be ebbe a jövedelembe és mit értenek jövedelmen?
