Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1975-1976

1976. március. 10. - 1. Középtávú tudományos kutatási terv - 2. A nők helyzete Egyetemünkön - 3. Személyi ügy - Oláh Tibor pályázata

ff 2. -14Orosz László: Időszerű kérdéssel foglalkozik az anyag, igen színvonalasan tárgyalja a problémát. Bármennyire is fontos az oktatómunka és a vezetés, vannak egyes területek, ahol elnőiesedett a szakma és ebben a vonatkozásban halvárnyabb az anyag, s ezzel kapcsolatban szeretne kiegészítő javaslatot tenni.Több figyelmet kell szentelni a nem oktató állományra az egyetemi működés feltétele, szerves részeként. K 1 u g Ferenc: Nagy érdeklődéssel olvasta az előterjesztést. A bérkorrekció során számításokat végeztek a törzsgárdával kapcsolatban. Az ötvenes években belepett 8 könyvtári dolgozó 75 1>-a nő, akik bér tekintetében el vannak maradva, pedig a munkában példamutatók, társadalmi munkát is aktivan végeznek. Sándor Imréné: Annak van értelme, ha a kivezető utat keressük. Egyértelmű, hogy a nők jó oktatók, ezzel szemben kitüntetéssel mégis csak a nők 4o %-a rendelkezik, a férfiak közül pedig tulajdonképpen mindenki. Felhívta a TMB-t és megkérdezte, hogyan állt az ösztöndíjas aspirantura az elmúlt 15 évben, s kiderült, hogy egyetlen nőt vettek fel. Jó lenne e téren kezdeményezni az Egyetemnek. S t a r k Antal: Két negatívumot említene az anyaggal kapcsolatban. Jobbnak tartja az előterjesztést annál, hogy szükséges lenne kisebb szubjektív torzításokat belevinni. A 25 ^-os kereset-elmaradás nem hogy felében származik a beosztásból, hanem a nők ilyen szempontból jobban fizetettek, mint a férfiak. A különböző vezetői pótlékokkal növelt fizetéshez hasonlították, ez önmagában is torzítás, és igy is 94-99 az azonos kategóriájú férfiak vezetői pótlékkal növelt bérének. A nők korcsoport szerinti megoszlása azt mutatja, hogy 69 $-uk 4o éven aluli, ez önmagában több különbséget jelent, mint a 25 bérkülönbség. A KK-munkából csak kb. fele a nők részesedése, ez igaz, de a nők megoszlása a KK-munkát végző és nem végző tanszékek között ezt indokolja, másrészt a különmunka vállalási szándék is azt mutatja, hogy a nők közül sokkal többen nem vállalnak ilyen munkát. Egyetért Orosz elvtárssal, hogy az anyag döntő többségében az oktatókkal foglalkozik, ahol kevesebb probléma van, mint egyéb területeken. A nők több mint kétharmada nem oktatóként dolgozik és ezekkel keveset foglalkozik az előterjesztés. A ki- és belépők körében is döntően nem oktatókról van szó, s nem véletlen ez az óriási fluktuáció. Szikra Katalin: Forgács elvtárs emiitette, hogy nem vigasz, hogy kb. az országos helyzet van nálunk is. Módja volt megismerni más egyetemek helyzetét is és ugy látja, hogy ott is hasonló problémák vannak. Más egyetemeken arra hivatkoznak, hogy kisért a feudalizmus szelleme, ez a mi Egyetemünkön nem áll fenn, 1948-ban is volt annyi nő a vezetésben, mint jelenleg, sőt tulajdonképpen jobb volt a helyzet. A vizsgálat során figyelemmel voltak arra, hogy a nők általában fiatalabbak az Egyetemen; tény, hogy minden korcsoportban alacsonyabb a nők fizetése, ez a probléma. A különbség a 4o-5o év közötti-