Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975
1975. április 28. - 1. Javaslat egyetemi képzésünk fejlesztésének főbb irányaira / a tanárképzés korszerűsítése / - 2. Költségvetési beszámoló és az 1975. évi költségvetés irányelveinek megvitatása - 3. Poller Imre tanszékvezető docensi kinevezése ügyében állásfoglalás
-12Tartalmilag nem tisztázott az egyetemi és főiskolai jelleg. Kérdés, hogy a Tanács állást foglalhat-e abban, hogy mikor induljon az elképzelések megvalósítása. Craramvölgyi elvtárs hozzászólása nyomán a kérdőjel növekedett. Ha nem tudunk állást foglalni, hogy a képzési idő 4.5 év lesz-e, a tantervet nem lehet kidolgozni. Bizonytalan esetben most nem tudna szavazni atekintetben, hogy 1975, 76-ban induljon a képzés. Amellett van, hogy folyjanak tovább a munkálatok, koordinációs tárgyalások a feltételek biztosításáról és ezek előrehaladásának függvényében kerüljön a bevezetés időpontja külön a Tanács elé. Csanádi György: Ha az anyagot ebben a formában továbbterjesztjük, a 12. oldalon lévő aláhúzott részt fogalmazzuk át, mert a célok és eszközök meglehetősen össze vannak olvasztva. Varga elvtárs hozzászólásához: valóban sokszor nem értik, mit értünk mi egyetemi jelleg alatt, mert pl. külföldön egyetemen a tudományos összességét értik. Az anyag korábbi tárgyalásánál is szóvá, tette kételyét a szakágazatnak alternatív blokk-rendszerrel való helyettesítésére vonatkozólag, amelyet a hallgatóknak választani kell, tehát tulajdonképpen azt a struktúrát tartjuk fenn, azzal a különbséggel, hogy nem szakágazatnak, hanem alternációnak nevezzük. Amig az alternatív blokkok tartalmát nem látjuk, nem lehet komolyan elbírálni, hogy a jelenlegi helyzethez képest mennyiben jelent fejlődést. Azokhoz csatlakozik, akik azt javasolják, hogy az alternatív blokkok tartalmának pontosabb körvonalazása után döntsön a Tanács, hogy a szakágazati strukturát megszünt et jük-e. T i m á r János: Ugy tűnik, hogy a javasolt változtatás nem egyszerű felcserélése a szakágazati képzésnek az alternációkkal, hanem lényegbeli különbséget ért ezen. Ez visszavezet a korábbi vitára, hogy mit értünk ágazati és funkcionális képzésen. Számára világos, hogy a tervezett 9 szak esetében tulajdonképpen két un. ágazati képzés marad, az ipar és a mezőgazdasági szak. A 14. oldal 4. bekezdésében, ahol az előterjesztés leszögezi, hogy a népgazdaság igényeinek és lehetőségeinek melyik alternatíva felel meg, a szöveg kis kiegészítést igényel, mert minden eddigi vitán felmerült: Az előkészítő munka tapasztalai alapján ugy véljük ... a jelenlegi feltételek mellett és az átmenetet figyelembe véve ... a harmadik alternatíva felel meg. Józan kompromisszum, hogy az ipari és mezőgazdasági ágazati iránvu képzés marad, min- az összes többi szakon funkcionális %J -L * képzés lesz és ezen belül van az ágazati ismeretek adása. A fő problémát a.z a-lter^áció értelmezése jelenti, nem világos, mit jelent a blokk. Miután egy ilyen alternáció 6-800 órát