Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1974-1975

1974. december 18. - 1. Tananyagprogramok vitája - 2. Egyebek - Állásfoglalás a pályaalkalmassági vizsgákkal kapcsolatban - Szabó Gábor docens kinevezése ü. állásfoglalás

- 3 terepe: a szocialista gazdaság, annak jelenségvilága, a maga belső és a társadalmi valóság egészéhez fűződő kapcsolataival. Ezért teljesen természetes például, hogy mindkét tudomány foglalkozik a növekedéssel, az elosztással, a nemzetközi munkamegosztással, az árakkal és bérekkel, az érdekviszonyokkal, hitelrendszerrel stb. Az elhatárolást tehát a két tudományává marxista szemléleti alapon nyugvó, de ezen belül mégis eltérő me

gközel

ítési módj

a alapján kell megtennünk. a./ A politikai gazdaságtannak, mint e

lmélet

i alaptudománynak £ gazdaság jelenségeinek struktúráját és mozgását, úgymond "ontológiailag" kell megközelítenie, Ezen az értendő, hogy az objektív'viszonyok törvényszerűségeinek, összefüggéseinek, kategóriáinak feltárására, az összfolyamat kvalitatív és kvantitatív, analitikus és általánosítható leírására kell törekednie, s ebből kiindulva jutni el a gyakorlat problémáihoz. « b./ A | ervgazdaságtannak, mint a

lkalmazo

tt közgazdaságtannak viszont döntéscentrikusan, /úgymond "praxeológiailag"/ a tudatos irányító tevékenység közvetlen tudományaként kell vizsgálata tárgyává tenni a szocialista gazdaságot, támaszkodva mindenekelőtt a politikai gazdaságtan és sok más tudományág eredmény eire. i, 3»/ A két tudomány oktatásában egyetemünkön akkor lehet helyes a munkamegosztás, ha az előbbi pontban röviden megfogalmazott tudományági különbség szigorú figyelembe vételén kivül, még az alábbi szempontokat is követi: a./ A politikai gazdaságtanna

k mint tantárgynak el kell jutnia addig, hogy megfogalmazza /a hallgatók számára is/: az objektív törvényszerűségek tudatos alkalmazására szolgál a terv-