Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése
-153Szeretném sajat véleményemet az időszerűséget illetően elmondani. Gondolom, rektor elvtárs és munkatarsai az előterjesztést ugy tették me &, hogy a vita során az tovább lesz finomitva, pontositva, kiegészitve, de azzal a bizalommal, hogy a testületektől alapvető kérdésekben bizalmat kapnak, ás ennek alapjan lehetőséget a döntős meghozatala után az egyértelmű intézkedésekre. A magam részéről ezekben a kérdésekben az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság állásfoglalását igen iaőszerünek tartom. Az elmúlt tanévek tapasztalatai , a legutóbbi tanév tapasztalatai, az Egyetemen folytatott különbözp beszélgetések alapjan, ás nem utolsó sorban a ma hallott vita alapján is ugy vélem, hogy lényegében ezekben a kérdésekben, vagy talán mág néhány egyéb kérdésben is indokolt, időszerű, szükséges az állásfoglalás, a legfontosabb teendők kijelölése, a teljességre való törekvés nélkül. Az előterjesztők nem is állították, hogy ez valamilyen szempontból a teljességet jelenti. Elhangzott különböző megbeszélésekre, ülésekre, tanacskozásokra való hivatkozás és ezzel összefüggésben bizonyos szembesítése az igényeknek a javaslatokat illetően. Szabadjon idézni egy beszélést, amely ez év február 6-an zajlott le rektor elvtársnál a Pártbizottság néhány tagjanak jelenlétében, ahol arról beszélgettünk, hogy mi legyen abban a jelentésben, amely a budapesti VB, ill. azt megelőzően a kerületi VB elá készült. Ebből szeretnék néhány dolgot felvetni, talán nem teljesen felesleges időhúzásként. Csak az oktatas tartalmi kérdéseivel összefüggésben, amit feljegyeztem; Választ kell adnunk arra, hogy az elmúlt években, 1968 óta mit változott a szakositas az eredeti koncepcióhoz képest, mi a jelenlegi helyzet a hallgatói öntevékenységet illetően, mit kell tenni ennek valósi növelése érdekében, milyen lehetőségek, milyen korlátok vannak. Milyen a tanulmányi fegyelem az Egyetemen, hogyan állunk, ill. a hallgatók hogyan élnek kapott jogaikkal, vagy hogyan élnek vissza esetenkánt a lehetőségekkel. Milyen az oktatói munkafegyelem. E kérdésről nem lehet nem beszélni, mondtak a hozzászólás során az elvtársak, akiknek egy része jelenleg is itt ül. Vizsgálni kellene a normál képzést a továbbképzés összefüggésében. Komoly gondok vannak a hallgatói magatartással kapcsolatban. A hallgatók jogainak és kötelességeinek, az egyetemi demokratizmus eredményeit, de torzulásait is és ennek értelmezésében megnyilvánuló szélsőségeket jobban kell tükröztetni. A jó keretek sokszor nincsenek kitöltve szinvonalas tartalommal, a hallgatók véleménye megalapozott nem egy oktató, ill. tanszék tevékenységét illetően, AZ oktatás tartalmi^ kérdéseivel keveset tudunk mi oktatók foglalkozni. A középiskolából az egyetemre való átmenet szakadozott, töredezett, ezzel az uj oktatasi évben foglalkozni kell. Rosszul csináltuk a vizsgaidőszak megállapitásat, foglalkozni kell a koncentrációvá! stb.
