Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1974. május 20-21. / Verőce / - 1. Az Egyetemi Tanács által létrehozott bizottságok jelentéseinek megtárgyalása: - 2. Személyi ügyek - rektorhelyettesi, dékáni funkciók betöltése, I. évf. dékánátus megszüntetése, - Szuhay M., Tímár János egyetemi tanári kinevezése, - Címzetes egyetemi tanári és docensi címek ügyében állásfoglalás

-44rendszert továbbfejleszteni képes szakemberek képzését, véleménye szerint csaK 5-6 embernél szükséges. F e r e n c z László: Félreértés van, nem számviteli rendszereket továbbfejlesztő közgazdászokat akarnak képezni, de a Főiskola számvitelt alkalmazó embereket nevel, valakinek kell nevelni olyanokat is, akik képesek továbbfejleszteni. A hallgatók nem portásnak kerülnek a vállalatokhoz, pl. egy igazgatónak ismernie kell, mire tudja felhasználni a számlákat. Igaza van László elvtársnak, hogy eddig csak vállalati, számlarendszerekkel tudtak foglalkozni és éppen a népgazdaságtervezésnek tudnának segíteni, ha mód lenne a népgazdasági számlarendszerekkel is foglalkozni. László János:A tervezés oldaláról vállalati belső bizonylati elemzési dolgok nem kerülnek oktatásra, ehelyett erősen agazati szemléletű oktatást kapnak számvitelből. F e r e n c z László: Éppen az egységes dolgokat akarják megtanitani; eddig csak ágazati szemléletet adtait. Forgács Tibor: A rektor elvtárs tegnap a perspektivikus fejlesztéssel kapcsolatba^ hangsúlyozta az alternativitás fokozását. Ezt arra is élhette, hogy a merev elhatárolások bizonyos feloldása következik,a szakok és szakágazatok vonatkozásában különösen. Az alapozó módszertani targyak cimü anyag 5. oldalan a 2. bekezdésben szó van arról, hogy a matematika alapozas a 3. félévben befejeződne és a 4. félév során mar a szakositó matematika képzés is megkezdődhet. Ugy érzi, hogy ez nincs összhangban a rektor elvtárs által kifejtett koncepcióval. Ha ezt alternativ alapon képzelik el, rendben van, de ugy látja, nem igy van. G o n d i József: Aggályai vannak a matematika összevonásával kapcsolatban, ha Szép elvtárs nem hangsúlyozza, hogy a nem matematikaigényes szakágazatokra való alapképzés jelentős csökkentési következik be. kegitélése szerint az I. éven az utóvizsgák között 1/3 arányú a matematika, az évismétlők majdnem fele a matematika miatt ismétel, a kibukottaknak pedig több mint fele ebből ered. Ha az eddigi arányaiban, jellegében kerülne oktatásra az 1. éven a matematika, olyan jellegű szelektálást végezne, ami nemkivánatos/és akadalyozná azt a törekvést, hogy az I. éven jelentős tanulási aKapacitas maradjon az elméleti£társadalomtuaományi alapképzésre^Ez keresztezi azt a fontos szempontot, hogy a matematika'Jképzésnek meg kell alapoznia a statisztiká|\épzést, de ennek' azért nagyon messzemenő következményei vartnak az egész képzés szempontjából. Szép Jenő: Egyetért Gondi elvtarssal. Áz az elképzelése, hogy a 2+2 vagy 2+3 óraszám mellett megmaradna a 3 féléves alapképzés, ily módon a plusz 1 óra azt tenné lehetővé, hogy ugyanazt a tananyagot jobban be lehessen gyakoroltatni. A