Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1973. december 17-18. /Visegrád / - 1. Előterjesztés az egyetemi reform eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról - 2. Javaslat Széles Adolf kitüntetéses doktorrá avatására - 3. Egyéb - KK fejlesztési alapból lakásépítési hozzájárulási alap képzése

-2Vámosi Sándor elnök: Szeretettel köszöntöm mai tanácskozásunk résztvevőit, a Művelődésügyi Minisztérium képviselőit: Kanczler és Pálmai elvtársakat. Mai tanácskozásunk nagyon fontos állomása Egyetemünk továbbfejlesztésének, olyan folyamat része, amellyel mar korabban találkoztunk, amelyhez korábban hozzákezdtunk, hiszen ez a testület, az Egyetemi Tanács és a Pártbizottság legutóbb 1972 juniusáfcan ült össze azzal a feladattal, hogy az 1968-ban tervbe vett képzési reform általános értékelését megkezdje, meghatarozza azokat a további tennivalókat, amelyeket az idő közben megszületett oktatáspolitikai határozat is előir az egyeteme*, számára a képzés korszerűsítése területén. Az Elvtarsak majdnem mindegyike részt vett ezen az együttes ülésen is, nem szükséges, hogy annak tartalmát, szellemét hosszasan felidézzem. Röviden csak arra szeretnék utalni, hogy az akkori ülés igen felelősségteljesen nyúlt hozzá ehhez a korántsem könnyű feladathoz, olyannyira, hogy e tanácskozás akkori eredményeit az egyetemi PB továbbra is felhasználta annak a jelentésnek összeállitásaban, amelyet a budapesti ¥£ elé kellett késziteni és amelyet e hónap 7-én a budapesti VB megtárgyalt és elfogadott. Az 1972 juniusi tanacskozas, majd később a PB ez év májusi ülésének felelősségteljessége mindenekelőtt abban áll, hogy feltárta és talán le is szögezte azokat a fő eredményeket, amelyeket az 1968 óta végzett reformmunkálatok során elértünk. Megfogalmazta azt az igényt, hogy a reform maradandó elemeit stabilizáljuk, de ugyanakkor a felelősségteljesség e tanácskozások során abban is megnyilvánult, hogy mar 1972 júniusában a testület kifejezésre juttatta azt a kivánságát, megfogalmazta annak szükségességét, hogy bizonyos részkérdésekben toíábbi elemzéseket végezzünk, hogy nem szabad fetisizálni a képzési reform struktura valamennyi elemét, meg kell tartani azonban mindazokat a maradandó eredményeket, amelyek születtek. Az együttes tanácskozás középpontjában az áll, hogy a fő erőket a tartalmi fejlesztésre kell koncentrálni és a jövőben nagyobb gonddal, ha kell, kísérletekkel megalapozva kell elvégezni az esetleges változtatásokat. Tehát ha egészen őszintén akarunk fogalmazni, az a helyzet alakult ki a képzési reform kapcsán, hogy világossá kellett váljon számunkra, hogy azokat az eredményeket, amelyeket 1968 óta elértünk a korszerűsítés területén, csak kritikusan lehet megvédeni, továbbfejleszteni, hogy a korszerűsítés ügye azon áll, hogy mennyire tudjuk felismerni és stabilizálni a maradandó elemeket ás mennyire van bátorságunk korrigálni, ahol ez szükséges. A budapesti VB december 7-i ülésén, ahol az egyetemi PB jelentését tárgyalta, egyetértett azzal az értékeléssel,