Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1974. május 20-21. / Verőce / - 1. Az Egyetemi Tanács által létrehozott bizottságok jelentéseinek megtárgyalása: - 2. Személyi ügyek - rektorhelyettesi, dékáni funkciók betöltése, I. évf. dékánátus megszüntetése, - Szuhay M., Tímár János egyetemi tanári kinevezése, - Címzetes egyetemi tanári és docensi címek ügyében állásfoglalás

-28-r S z u h a y Miklós: A tanszéMcözti munkaközösség szükségességét a vita igazolja. Egyetért azzal, hogy semmiféle mechanikus megkötöttség ne legyen. A vita kissé illúziót táplál, ha konzultativ szerv marad, nagyobb eredményt nem fog elérni, tovább kell menni/ és a kari tanacenak kell betölteni azt a szerepet, amit a munkaközösség nem tölthet be. Erőteljesen merültek fel az átfedések. Nyilas elvtarsnak igaza van, hogy amikor uj tárgyak születtek, megvolt a koncepciójuk, de hogy ezen belül azóta mi lett, ebben nem tudtunk tovább menni, a következő időszakban erre erőteljesebb befolyást kellene gyakorolni ajtekintetben, hogy egy-egy uj diszciplínában mi van jái, van-e rá szükség. A programok jóvahagyasával érdemben a kari tanacsok vagy az Egyetemi Tanács nem foglalkozik, legfeljebb pársoros tartalomjegyzék alapján, de hogy hogyan illeszkedik az egész képzési rendszerbe, ezzel nem foglalkozik. A munkatudomány kérdése: ugy tűnik, hogy mindenki elzárkózik, hogy oktatásra kerüljön. A népgazdaság tervezésbe szakra felvetett foglalkoztataspolitika kérdését legalább^ más tárgy tartalmazza. Ennek alapján indokolatlannak tűnik. El kellene dönteni, hogy tulajdonképpen mi a tárgy profilja. Ennek alapján lehet, hogy a munkatudománynak megvan a létjogosultsága, de akkor ennek a konzekvenciáit le keli vonni. Még az alternatív jellegű tárgy sem nyert beigazolást, de kérdés, hogy egy alternativ va&y fakultativ tárgyért érdemes-e egy tanKovács István: A pol.gazd. és népgazdasag tervezése ányitása targyak között elég jelentős átfedés van. A népgazdasag tervezése£iranyitása jelentősen ismétli, amit a pol.gazd. oktatott. Vannak olyan kérdések, ahol némi eltérés mutatkozik egyes kérdések megítélésében is. Az ipar szakos hallgatóknál különösen élesen jelentkezik az ipargazdasagtanban oktatott mechanizmus, szabályozó rendszer konkrét megnyilvánulásai oktatasanal. Az ipargazdasagtanban, amikor inegtaaulják a konkrét mechanizmust, elé

6 alaposan oktatják ahhoz, hogy később alkalmazni lehessen. A népgazdaság tervezésénél erre j>bban lehetne támaszkodni. A pol.gazdaságtannál is lenne mód általánosabb megközelítésre. Hiányzik az egyes szocialista országok közötti óriási különbségek elméleti alapon való megmagyarázása, a pol.gazd. kitérhetne erre. Munkagazdaságtan: a mikro szakokon, ahol van ágazati gazdaságtan, ennek a rnunkagazdasagtan szerves részét képezi, a tervezésnél szintén vannak ilyen aspektusok, mas tárgyakban is van utalás, igy véleménye szerint nincs szükség arra, hogy ezek mellett külön munkagazdaságtani oktatas legyen, ami megismétli ezeket. Egyedül a munkapszichológia, ami más tárgyakban nem szerepel és indokolt lenne külön tárgykéntjj>ktatása. Mátyás Antal: Az anyagban szerepel, hogy a modern polgári közgazdaságtan tanitása aránytalanul nagy helyet foglal el. A tárgy nem lexikális jellegű, azokat a kérdéseket vizsszéket fenntartani