Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974
1974. május 20-21. / Verőce / - 1. Az Egyetemi Tanács által létrehozott bizottságok jelentéseinek megtárgyalása: - 2. Személyi ügyek - rektorhelyettesi, dékáni funkciók betöltése, I. évf. dékánátus megszüntetése, - Szuhay M., Tímár János egyetemi tanári kinevezése, - Címzetes egyetemi tanári és docensi címek ügyében állásfoglalás
-18Uj Világgazdasagtan as gazdasagföldrajz kapcsolódása: jelenleg a világgazdasagtan ad bizonyos orszagismereteket is, és felmerült, hogy ezt célszerűbb lenne talán a gazdasagföldrajz keretében megadni és helyette a szocialista világrendszer gazdasági problémáit részletesebben oktatni. A tárgy előrehozása a bizottság^ülésén merült fel olyan elvtársak részéről, akik a tárgy problémáit ismerik{^előmozdítaná a targyak jobb egymásra épitését. ^eV Az 5. félév zsúfoltsága: tantervvel nem foglalkozott a bizottság, igy nem tudják, hogyan alakul a terhelés, csak az egymásra épités szempontjából hatarozták meg, hogy melyik félévben latszana célszerűnek egy-egy tárgy oktatasa. A munkagazdaságtan miért az előterjesztésben megjelölt szakokon adják elő: a Tanszék javaslatat vette át a bizottság. Mátyás Antal: A tanszéki munkaközösségek problémája: a 3. oldal felsorolja azon feladatokat, amelyek ezt indokolják. Véleménye szerint ezeket munkaközösség nélkül is meg lehet oldani. Probléma, hol vonjuk meg a határt a közösségben. Saját tanszéke igen sok tanszékkel van kapcsolatban, ezért nehéz ezt eldönteni. Probléma, hogy milyen tartós legyen egy-egy munaközösség. A helyzet, a feladatok változásával esetleg egy tanszék más munkaközösségbe kerülhessen át. Javasolja, hogy a munkaközösség létrehozására vonatkozólag a tanszékek nyilatkozzanak, milyen közösségek létrehozását tartanák Kívánatosnak, mely tanszékekkel kivánnak együttműködni ás egyáltalán szükségesnek tartják-e létesitését. Kovács Géza: A Pol.gazd. és a Népgazdaság Tervezése Tanszék között annak idején felfogásbeli vita volt. 1967-ben volt az Egyetem tudományos ülésszaka, ahol az e^yik főreferátumot tartottuk/ás abban erőteljesen tervezásfcentrikus felfogást fejtettünk ki; ugyanebben az évben akadémiai doktori disszertációként maga is erőteljesen birálta ezt az álláspontot. A Pol.gazd. Tanszéken mechanizmus+centrikus felfogás érvényesült, wem a názetrendszert akadja biiálni, hanem érzékeltetni, hogy voltak felfogásbeli különbségek. A későbbiekben ezeknek a nézetrendszer&knek a fejlődése hathatott olyan irányban, hogy a tervezás-J-centrikus oktatás csökkent. ^ A különböző tárgyak, tanszékek közötti vita legfőbb ütközőpontja a gazdasagpolitikai képzés. Véleménye szerint a probléma tulajdonképpen abból adódik, hogy egy igazán alaptudomany jellegű pol.gazd. nincs, mas olaalról hozzáteszi, nincs népgazdaság tervezése ás irányitasa tárgy sem, amely ennek a követelményrendszernek megfelelne. Ebben sok minden közrejátszhat. i£rez olyan közrejátszást is, hogy nem tudtuk eldönteni,. hogy a tantargyi specializálódás megfelelt-e a tudomány'ffejlődési töroLCv 6t ;on. no i q, hogy van-e annyi közgazdasagi ismeretanyag, mint amennyi tárgyunk van. Más kérdés,
