Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1973-1974

1974. május 20-21. / Verőce / - 1. Az Egyetemi Tanács által létrehozott bizottságok jelentéseinek megtárgyalása: - 2. Személyi ügyek - rektorhelyettesi, dékáni funkciók betöltése, I. évf. dékánátus megszüntetése, - Szuhay M., Tímár János egyetemi tanári kinevezése, - Címzetes egyetemi tanári és docensi címek ügyében állásfoglalás

A harmadik kérdés: nagy suliyal jelentkezik a targyak közötti jobb koordináció igénye. Ez szervezeti lépéseket is megkövetel, és ezzel kapcsolatban a ^erei-féle bizottság munkaközösségek szervezésére tesz javaslatot, de a másik Két bizottság állásfoglalásai között is hasonló gondolatok rejlenek, ha nem is ilyen egyértelmű megfogalmazásban. A negyedik Kérdés a differenciált alapképzés problémája, ami a bizottsági anyagokban elsősorban a matematika és számi tástechniica vonatkozásaban jelentkezik, olyan igény megfogalmazása, hogy a megfelelő specialista képzésben az alapképzést is differenciálni kellene, tehát az I. évben jóval szélesebb keretekben kellene ±kaiHBXic]ajÉ.ia± szamukra a képzést biztosítani. A bizottsági anyagok ós az ezzel kapcsolatos személyes tájékozódás alapján ugy látja, hogy nagyon megalapozott érvek sorakoztak fel a differenciált alapképzés mellett. Bz az anyagokból nem tűnik ki eléggé, de pl. a külön tanár szakra való felvétel is felmerült, de ez nem teszi kérdésessé a jelenlegi felvételi renaszert és a II. éven való szakosodást, üzen a kérdés hordereje miatt elvileg vitatkozni kell. A kérdés nagyon bonyolult, a bizottság sem gondolhatta, hogy pl. a terv-mat. esetében mindkét szakagazatnál külön speciális matematika képzéssel induljunk^és ennek alapján vegyünk fel a szakra. Az a probléma, hogy tulajdonképpen előbb kellene felvenni a szakágazatra, mint a szakra. Itt is előbukkan a szak£szakágazat viszonyának Ugye, aminek eldöntésére jövő tanévben kerül sor. Azért nagyon lényeges ez, mert nemcsak néhány szakterületen erősítené a szakképzést, ami elkerülhetetlenül szükséges, mert a matematikusok végső soron emiatt keveset kapnak, hanem a nem differenciált alapképzés miatt is, ahol a hallgatók nem matematikusok lesznek, s tul sokat kapnak ebből. Ebben a kérdésben a két metodikai anyag nem foglalt állast, ez gyengéje a két előterjesztésnek, nem beszélt arról, hogy a differenciált alapképzés mellett lehetséges-e a felhasználóknak az elméleti jellegű számítástechnikai, matematikai alapképzést csökkenteni, ami most nagyon össze van keveredve. A differenciált alapképzésnek ez ugyanannyira értelme, mint az, hogy többet nyujtsunk a megfelelő szakosoknak. Nyilván mindenkinek feltűnt az anyagok olvasasa során, hogy bizonyos részletkérdésekben egyik-másik javaslat nincs összhangban a visegrádi Tanácsülés állásfoglalásaival, pl. azzal, hogy az 1. évfolyamon az átmenetet biztosítani kell, néhány részjavaslat az I. évre zsúfolna bizonyos képzési területeket. Hangsúlyozza, hogy ezekben nem kell most dönteni, de elvi p részletkérdésekben változatlanul a visegrádi döntések kell,*^ kiinduló alapot képezzenek. Ahol ütközés van^ az elfogadott elvekkel szemben, a Korábbi döntésebhez kell tartanunk magunkat.